Emma Donoghue - Menedék

A szoba és a Hívnak a csillagok című New York Times bestsellerek szerzőjétől olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék Margaret Atwood Három férfi maga mögött hagyja a világot, útnak indulnak egy kis hajóval egy sziget felé, amelyet vezetőjük álmában megpillantott. Csak a hitük vezeti őket. Írország, hetedik század. Artt tudós és pap, aki álmot lát, amely arra indítja, hogy hagyja maga mögött a bűnös világot. Magával visz két szerzetest - az ifjú Triant és az idős Cormacet, és a Shannon folyó mentén haladnak, hogy keressenek egy eldugott helyet, ahol kolostort alapíthatnak. Kiérnek az Atlanti-óceánra, ahol egy sziklás, meredek partú, kietlen szigetbe ütköznek, amelyen több tízezer madár él. Isten dicsőségére birtokba veszik. Hogyan lehetséges a túlélés egy efféle elhagyatott helyen? Menedék. A hetedik századi Írországban három férfi bont vitorlát, és elhajózik egy madarakkal teli szigetre, hogy megtalálják Istent. Emma Donoghue könyve olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék. A radikális elszigeteltség tüneményes hatásokat vált ki a szereplőkből. Mi az isteni kegyelem? Mi a tiszta lélek? Mi az erény? Nem az, mint eredetileg hitték volna. - Margaret Atwood A Menedék földöntúli, meditatív légkört teremt, amelyet át tud érezni bárki, aki hajlandó elgondolkodni azon, milyen áldással és milyen áldozatokkal jár, ha életünket egy spirituális ügynek szenteljük. (...) Donoghue ravaszul szövi a szálakat, hagyja, hogy három szereplője belakja saját szerepét. A sziget erőforrásainak ostoba elpusztítását korunk olvasói is értik, Donoghue azonban nem hajlandó a szereplőket a jelenkori krízisek szimbólumává degradálni. (...) A hatás elragadó, néha felkavaró és végső soron döbbenetes. - Washington Post Meglepően ellenállhatatlan és lebilincselő kaland, (...) a részletes, bensőséges történetfűzés csodája. (...) Valójában ez a rövid regény a vallási fanatikus nárcizmusának és az emberi közösségek ennek ellenére fennálló szívósságának tanmeséje. A három szerzetes a hit és a munka egymásnak ellentmondó vallási imperatívuszát jelenítik meg a lehető legélénkebben, bár Donoghue nem hagy kétséget afelől, melyik mellé szeretne állítani bennünket. A Michael-szikla a maga kopár szépségével szinte egy negyedik szereplő, és ezzel a könyv bekerült az ökológiai fikció klasszikusai közé. - Historical Novels Society Időszerű allegória, amelyben három szerzetes próbára teszi hitét egy lakatlan szigeten. (...) Bár a szöveg tele van vallásos utalásokkal, Donoghue prózája a tárgyi világ leírásában szárnyal, a narratíva klausztrofób jellege is abban enyhül. Emellett a magány és a hit tematikái mellett a könyv ökológiai figyelmeztetései a legegyértelműbbek. - Observer A Menedék egy ír szigeten alapított kora keresztény kolostor igaz története alapján járja körül a babona, a folklór, a hit és az alapvető emberi szükségletek sajátos elegyét egy küldetés alatt. Csakúgy, mint A szoba esetében, Donoghue leírásai itt is olyannyira kitágítják a kicsi, szűk tereket, hogy végül már univerzális mélységeket foglalnak magukba. (...) A Menedék elgondolkodtató és gondolatébresztő, megmutatja, milyen szakadék keletkezhet - különösen nehézségek felmerülése esetén - aközött, amit hitünk szerint hangoztatunk, és aközött, ahogyan élünk. - Book Page A sziget Donoghue regényeinek egy közös vonását: a bezártságot jeleníti meg. A szoba erre a nyilvánvaló példa, de a Hívnak a csillagok is egy apró dublini szülőszobán játszódik a spanyolnátha idején, A csoda pedig egy házban. (...) Ahogy azt Greene, Spark és Mauriac is tudta, a katolikus regény tökéletes szűk környezetet kínál, amelyben meg lehet vizsgálni a szeretet, a hit, a kegyelem és - ez esetben - a barátság kérdéseit. - Spectator Nagyszerű olvasmány, amelyben Donoghue gondosan odafigyelt a természetrajzi és történelmi tényekre, miközben feltárta a hit és az őrület kérdéseit, megvizsgálta, mi szükséges az életben maradáshoz, és mit jelent embernek lenni. - Brooklyn Rail [...]