A MAGYAR BÖRTÖNÜGY KODIFIKÁCIÓS CSOMÓPONTJAI

Szerző: Pallo József Ludovika Egyetemi Kiadó, 2019 „Carcer mala mansio!”, a börtön nem kellemes lakóhely. Ez a kijelentés szorosan összefügg azzal a paradigmával, amelynek kereteit a büntetés rigid célja és a humanitárius elvek között alakítja a jogalkotó, törekedve arra, hogy a kényes egyensúlyt megtalálja az amúgy is szűk mezsgyén. Amennyiben a börtönökre mint a kriminalitásra való társadalmi visszahatás szükségképpeni intézményeire tekintünk, szembesülünk azzal, hogy az ott zajló jelenségeket elsősorban a tételes jogszabályok értelmezésével van lehetőségünk megismerni. Nyilvánvaló, hogy a börtönügyhöz kapcsolódó jogalkotási folyamatok elsősorban a büntető törvénykönyvek tükrében jelennek meg. Monográfiámban ebből az alapvetésből kiindulva mutatom be azt a számomra releváns, több mint 200 éves történeti-jogi kodifikációs ívet, amelynek eredményei vagy éppen kudarcai a magyar börtönügy arculatát, illetve a büntetés-végrehajtási jogot formálták. A fejlődés egyes állomásainak fő üzeneteit és ezek rendszerét megértve válik világossá, hogy a büntetés-végrehajtási jog napjainkra kilépett saját korlátai közül, és határozottan közvetíti az igazságszolgáltatás szintézisének igényét. Mindez alapjaiban meghatározza a honi börtönügy fejlődésének további irányait és jótékonyan befolyásolja társadalmi fontosságának további elismerését is, amelyet a szakma- és jogpolitika elkötelezetten támogat. Mindezt jól reprezentálja az európai normákhoz egyre jobban közelítő magyar szabályozás, megerősítve, hogy: a büntetés-végrehajtási jog érték- és eszközrendszere nem uralja, hanem szolgálja az embert. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 184 oldal A tartalomból: Bevezetés 1. Szubjektív kodifikációs prehistorikum (1792-1878) 1.1. Az 19795. évi kísérlet a haladó büntetőjogi szabályozás megteremtésére 1.2. A kodifikációs elképzelések a reformkor előestéjén (1795-1825) 1.3. A reformkor eszményei 1.4. Az 1843. évi javaslat 1.5. Az abszolutizmus és a provizórikus időszak szekvenciái 1.6. A polgári börtönügy ideájának megjelenése a jogalkotásban 2. A Csemegi-kódex égisze alatt (1878-1950) 2.1. Az előkészítő munka 2.2. A Csemegi-kódex büntetési rendszerének vázlata 2.3. Az újabb kriminálpolitikai irányzatok hatása a börtönügyi kodifikációra 2.4. A Csemegi-kódex novellái 2.5. A koalíciós korszak börtnügyi fejleményei 3. A sztálini büntetőpolitikai hatása a hazai börtönügyre (1949-1956) 3.1. Az 1950. évi II. törvény regnálása 3.2. Az 1953 utáni félfordulat a szabályozásban 4. A büntetés-végrehajtás szabályozása a klasszikus Kádásr-korszakban (1956-1976) 4.1. Konszolidációs törekvések 1956 után 4.2. Az 1961. évi büntetőjogi kodifikáció és annak börtönügyi konzekvenciái 4.3. Az 1963. évi jogpolitikai irányelvek hatása 4.4. Az 1966-os kodifikáció értékelése 4.5. Represzív büntetőpolitikai fordulat a 60-as évek végétől 4.6. Az 1978-as büntetőjogi és végrehajtási jogi kodifikáció előzményei 4.7. Az 1978-79. évi kodifikációs események 5. A büntetés-végrehajtás szabályozása a rendszerváltás utáni jogállamban (1989-től) 5.1. A rendszerváltozás börtönügyi lenyomata: az 1993. évi novella 5.2. Kodifikációs kísérletek a 2000-es években 5.3. Fejlődés a támogató jogpolitikai klímában 5.4. A büntetés-végrehajtási kodifikáció kezdeti szakasza 5.5. A 2013. évi tervezet jellege és főbb szabályozási irányai 5.6. A nemzetközi tapasztalatok rövid áttekintése 5.7. A hatályos törvény általános jellemzői, újításai 5.8. A hatálybalépés után eltelt időszak fontosabb eseményei