BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIÁBA

Szerző: Majer József Dialóg Campus Kiadó, 2013 Ez az általános ökológiát tartalmazó munka, a populációbiológiai folyamatokat nem a szakirodalomban szokásos differenciál-, hanem a kevesebb matematikai ismerettel is megérthető differenciaegyenletekkel mutatja be, hogy a nem matematikával foglalkozó olvasók számára is érthető legyen. Nagy súlyt helyez a jelenségek grafikus szemléltetésére. Az ökológia mellett az ilyen tankönyveknél elvárt módon produkciós biológiai fejezetet is tartalmaz, vigyázva arra, hogy a két nagyon rokon, de azonosnak még sem vehető területet ne mossa össze. A könyv a magyar nyelvű szakirodalomból eddig teljesen hiányzó Loop analízissel zárul. Ez a rendszerelemzés a sztochasztikus bonyolult interaktív struktúrák stabilitási viszonyait modellezi és teszi egyben szemléletessé. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhakötés Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 256 oldal Tartalom: Előszó 9 Mi tartozik az ökológiához és mi nem? 9 Hol az ökológia helye a természettudományokban? 9 A populáció belső törvényszerűségei 12 A populációk együttélési feltételei vizsgálata 13 Bevezetés és alapfogalmak 15 Az ökológia kialakulása 15 Az ökológia fogalma 19 Az ökológia tárgya 21 Az ökológia helye a biológiai tudományok rendszerében 22 Az ökológia központi hipotézise (CH) 24 A limitációs elv 25 Az általános indikáció elve 27 A komplementációs elv 28 A multiplurális környezeti elv 29 A populáció 33 A populáció fogalma 33 A biológiai populáció és jellemzői 33 A niche 37 A niche-fogalom kialakulása 37 A hutchinsoni niche-fogalom értelmezése 37 A topográfiai és topológiai tér 38 A niche-tengely, az exteriőr és enteriőrniche fogalma 41 A forrás hasznosítása és a niche-szélesség fogalma 41 A környezet és a tűrőképesség 45 A környezet és populáció kapcsolata 45 A tűrőképességgel kapcsolatos alapfogalmak 47 A környezeti tényezők kölcsönhatása 48 Fiziológiai és ökológiai környezeti igény 48 Az együttélő populációk 48 A populációk kölcsönhatásának kimutatása 48 A populációk kölcsönhatása 50 Niche-ek elkülönülése (szegregálódása) 53 Diffúz versengés 60 A kompetitív kizárás vizsgálata 61 Az együttélést még lehetővé tevő niche-átfedés 62 A niche-szélesség és -átfedés vizsgálata a gyakorlatban 64 A növények néhány niche-jellemzője 67 A populációk szabályozási mechanizmusai 68 Populációdinamikai modellek 69 A modell fogalma 69 Sztochasztikus és determinisztikus modellek 70 A visszacsatolási mechanizmusok szerepe 71 Elemi populációmodell 73 Az egyensúlyi létszámtól való eltérések hatása 77 Az időbeli késleltetés hatása a populáció stabilitására 79 A populációszabályozás és a legegyszerűbb általános populációmodell 84 Versengési folyamatok 84 Kooperációs folyamatok 86 Visszacsatolási mechanizmusok összehangolódása (integrációja) 87 Általános populációmodell 90 Az általános modell elemzése versengés dominálásakor 94 Az általános modell elemzése a kooperáció túlsúlya esetén 96 Populációk változó környezetben 98 A környezeti visszacsatolás 100 Komplex sűrűségfüggő változások 101 A populációk közötti kölcsönhatások 105 Kooperatív kölcsönhatások 105 Nemlineáris kölcsönhatások 108 Versengésből eredő kölcsönhatások 108 Gause kísérlete 109 A versengés elemzése az R-0 növekedési síkon 111 Nemlineáris versengő kölcsönhatások 115 Versengés változó környezetben 117 Versengési stratégiák 119 A ragadozó és a zsákmány kölcsönhatása 121 Ragadozó és zsákmány kölcsönhatásának nemlineáris modelljei 124 A ragadozó funkcionális szerepe 127 A ragadozó funkcionális hatása a zsákmány egyedsűrűségére 129 A zsákmány- és a ragadozópopulációk közötti kölcsönhatás 130 Ragadozás változó környezetben 135 A ragadozó és a zsákmányállatok túlélési stratégiái 136 A parazitizmus (élősködés) 138 A gazda és a parazita viszonya 138 A Nicholson-Bailey-modell 139 A gazda és a parazitoid kapcsolata (Kozár, Jermy és Samu nyomán) 141 Térbeli kölcsönhatások 145 Az élőhelyek térbeli szerkezete és a gradáció 148 A járványok kitörése és összeomlása 149 Térbeli stabilitás 155 A korösszetétel hatása a populációk stabilitására 158 Túlélési programok 158 Termékenységi programok 161 A populációk hosszú távú stabilitásának vizsgálata kulcsfaktor-analízissel 163 Koevolúció 167 Rovar és növény koevolúciója 168 A nagytestű növényevők hatása 173 Növény és növényevő kölcsönhatásai 173 Koadaptációs rendszer 175 Diverzitás 177 A faj és az egyed diverzitásának elmélete 177 A fajdiverzitás modellje 178 A társulás fajdiverzitását meghatározó tényezők 182 A diverzitások felosztása Whittaker (1972) szerint 182 Eloszlásokon és valószínűségen alapuló diverzitások 183 Geometrikus eloszlás 183 Logaritmikus eloszlás 185 Lognormális eloszlás 187 A MacArthur-féle töröttpálca-eloszlás 188 Nem eloszlásokon alapuló diverzitásindexek 192 Simpson-Yule-féle index (D) 192 Shannon-Wiener-függvény (H) 193 Bétadiverzitás 194 A hasonlóság mérése 197 A diverzitáskülönbségeket előidéző tényezők 200 A diverzitásérték gyakorlati haszna 203 A fajegyensúly elmélete 205 Sziget-biogeográfiai alapelvek 205 A sziget-biogeográfia alapelvei 207 A benépesülést meghatározó alapvető tényezők 212 A metapopulációk 217 A metapopulácíós modellek ismertebb típusai 218 Produkcióbiológiai alapfogalmak 221 Biológiai termelés 221 Produkcióbiológiai alapfogalmak 221 Elsődleges termelés - primer produkció 221 Másodlagos termelés - szekunder produkció 223 A termelési típusok összefüggése a szervezetek anyag- és energiaforgalmi típusaival (Dévai nyomán) 226 Trofikus struktúrák 228 A trofikus szintek száma és az energia áramlása az ökoszisztémában 230 A primer produkció hatása a trofikus szintek mennyiségére 231 A számok piramisa 232 Kompartmentek 234 Komplexitás 236 A guildek 236 Az élőközösségek stabilitása 241 Mi stabilizálja az élőközösségeket? 241 Növény és növényevők közötti kölcsönhatások 246 A ragadozás stabilizáló hatása 248 Legfontosabb forrásmunkák és ajánlott művek 251