URADALMI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 18-19. SZÁZADBAN

Szerző: Kaposi Zoltán Dialóg Campus Kiadó, 2000 Ha végigtekintünk az európai gazdaság 5-18. század közötti fejlődésén, látható, hogy a mezőgazdaságot illetően egy szervezeti keret létezett, s ez az uradalom (nagybirtok). Az uradalom mellett, főleg a 10-12. századtól kezdve egy másik rendszerszervező gazdasági intézmény is létezett, mégpedig a város, ez azonban nem képezi a kötet vizsgálódásának tárgyát, csakis annyiban, amennyiben kapcsolatai voltak a mezőgazdasággal. A szerző egy magyar uradalom részletes elemzésével mutatja meg az uradalmi fejlődés magyar specialitásait. A kötet adatai: Méret: A/5 Terjedelem: 288 oldal Kötés: kartonált Tartalom: 1. A NAGYBIRTOK MINT GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KATEGÓRIA 7 A hagyományos gazdaság leírásának szemléleti keretei 7 A tradicionalizmus és az agrárgazdaság 10 A nagybirtok mint rendszer 12 A nagybirtok a magyar gazdaságtörténet-írásban 15 A nagybirtok fogalma és formái 16 2. A VRÁSZLÓI URADALOM BIRTOKTÖRTÉNETE 21 2.1. Előzmények: A Lengyel-család felemelkedése 21 2.2. Változások a 18. század első felében 30 2.3. Kísérlet a birtokkoncentrálásra 39 2.4. Felbomlás és önállósulás 61 3. AZ URADALOM REFORMKORI GAZDÁLKODÁSA 73 3.1. A tulajdonosok és az uradalom kiépítése 73 3.2. Az uradalom gazdálkodásának gazdaságföldrajzi adottságai 82 3.3. Irányítás és munkaszervezet 88 3.4. Termelés és gazdálkodás 97 3.5. A forradalom és a szabadságharc hatása a nagybirtoküzem gazdálkodására 150 4. A VRÁSZLÓI URADALOM TÁRSADALMA (1767-1867) 155 4.1. A népesség nagysága 155 4.2. A falusi társadalom és a földhasználat 163 4.3. Társadalom és gazdálkodás 191 4.4. A közösségek szerveződése és az uradalmi redisztribució 228 4.5. Társadalomfejlődés népességhiányos területen 243 FORRÁSOK ÉS JEGYZETEK 247