HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

Szerkesztő: Dr. Takács Éva Szerzők: Dr. Barna István, Alföldi Sándor, Barna Istvánl, Benczúr Béla, Farsang Csaba, Járai Zoltán, Jermendy György, Kiss István, Páll Dénes, Simonyi Gábor, Szegedi János, Tamás Ferenc, Deák György, Kárpáti István, Ladányi Erzsébet, Mátyus János, Tislér Tamás, Zakar Gábor SpringMed Kiadó, 2014 A hazai felnőtt lakosságban a hypertonia prevalenciája meghaladja a 35%-ot , a nyugdíjasok körében eléri a 65%-ot. Napjainkban a magasvérnyomás-betegség – a cardiovascularis betegségek egyik leggyakoribb rizikófaktora – a leggyakrabban előforduló megbetegedések egyike. A hypertonia oka is és következménye is lehet a vesebetegségnek. Becslések szerint Magyarországon 6000 ezer lakosnak van középsúlyos vagy súlyos veseelégtelensége. 2013-ban több mint 12 000 beteg került vesepótló kezelésre, több mint 50%-uk hypertonia és diabetes következtében. Mind a magasvérnyomás-betegség, mind a vesebetegség megelőzésében, felismerésében, megfelelő kezelésében kimagasló szerep jut a családorvosoknak. Rájuk hárul a betegségek felkutatása, felismerése, gyógykezelése és a betegek élethosszig tartó ellátása, gondozása. Ebben a kötetben a szakma hazai kiválóságai gyűjtötték össze a hypertonia- és nephrologiai kutatások legújabb gyakorlati tudnivalóit és a tudományos vizsgálatok legfrissebb eredményeit. Bízunk benne, hogy az aktuális ismeretek összegzése hatékony segítséget jelent a háziorvosi gyakorlatban. A kötet adatai: Formátum: puhafedeles Kötés: ragasztókötött Megjelenés éve: 2014 Terjedelem: 480 oldal Tartalomjegyzék: 1.A hypertonia epidemiológiája, rizikófaktorai (Dr. Szegedi János) 1.1.A hypertoniabetegség epidemiológiája 1.2.A hypertonia gyakoriságát befolyásoló tényezők 1.2.1.A kor és a hypertonia 1.2.2.A nem és a hypertonia 1.2.3.Az elhízás és a hypertonia 1.2.4.A diabetes mellitus és a hypertonia 1.2.5.A hypertoniaprevalencia és a genetika 1.2.6.A hypertonia és a földrajzi környezet 1.2.7.A hypertonia és a szociodemográfiai tényezők 1.2.8.Hypertonia és egyéb okok 2.A hypertonia diagnózisa, a vérnyomás mérése (Dr. Barna István) 2.1.A családi és a klinikai kórtörténet 2.2.Fizikális vizsgálat 2.3.A vérnyomás mérése 2.3.1.A vérnyomás méréséhez ajánlott standard körülmények 2.3.2.Önvérnyomásmérés 2.3.3.Ambuláns vérnyomás-monitorozás 2.3.4.A vérnyomás normális és kóros értékei 2.4.Kémiai laboratóriumi vizsgálatok 2.5.Eszközös vizsgálatok 2.6.Képalkotó vizsgálatok 3.Másodlagos hypertoniák (Prof. dr. Páll Dénes) 3.1.Általános megfontolások 3.1.1.A másodlagos hypertoniák gyakorisága, formái 3.1.2.A secundaer formák gyanújelei 3.1.3.A másodlagos hypertoniaformák szűrése 3.2.Renoparenchymás hypertonia 3.2.1.Diabeteses nephropathia 3.2.2.Hipertenzív nephrosclerosis 3.2.3.További okok 3.2.4.Eltérő okok – közös patomechanizmus, terápia 3.3.Renovascularis hypertonia 3.4.Primaer hyperaldosteronismus 3.5.Obstructiv alvási apnoe szindróma 3.6.Gyógyszerek és toxicus anyagok által okozott másodlagos hypertoniák 3.6.1.Nem szteroid gyulladáscsökkentők és ciklooxigenáz-2-gátlók 3.6.2.Glükokortikoidok 3.6.3.Oralis antikoncipiensek 3.6.4.További gyógyszerek 3.6.5.Toxicus ágensek 3.7.További, ritkább másodlagos hypertoniaformák 3.7.1.Phaeochromocytoma 3.7.2.Cushing-szindróma 3.7.3.Hyperthyreosis 3.7.4.Hypothyreosis 3.7.5.Primaer hyperparathyreosis 3.7.6.Coarctatio aortae 4.A hypertonia nem gyógyszeres kezelése (Dr. Barna István) 4.1. Túlsúly 4.2. Sófogyasztás 4.3. Fizikai aktivitás 4.4. Dohányzás 4.5. Alkoholfogyasztás 5.Az antihipertenzív szerek fő hatásai, mellékhatásai, kölcsönhatásai, ellenjavallatai (Prof. dr. Farsang Csaba) 5.1. Az antihipertenzív szerek csoportosítása 5.1.1. Az adrenerg receptorokra ható készítmények 5.1.2. Imidazolin I-1-receptor-agonisták 5.1.3. Diuretikumok (DIU) 5.1.4. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 5.1.5. Kalciumcsatorna-gátlók (CCB) 5.1.6. Direkt vazodilatátorok (VD) 5.2. Az antihipertenzív szerek alkalmazása 5.2.1. Monoterápia 5.2.2. Kombinációs terápia 6.Hypertonia és szívbetegség. A szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a házi¬orvosi gyakorlatban (Prof. dr. Járai Zoltán) 6.1.Bevezető 6.2.A hipertenzív szívkárosodás patogenezise – a bal kamrai remodelláció kialakulása 6.3.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció formái és prognosztikai jelentősége 6.4.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció diagnózisa 6.5.A hipertenzív szívbetegség klinikai megjelenési formái 6.5.1.Szívelégtelenség 6.5.2.Ischaemiás szívbetegség 6.5.3.Ritmuszavarok 6.6.A hipertenzív szívbetegség kezelése 6.6.1.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció kezelése 6.6.2.A szívelégtelenség kezelése hypertoniásokban 6.6.3.Az ischaemiás szívbetegség kezelése hypertoniásokban 6.6.4.A pitvarfibrillatio kezelése hypertoniásokban 6.7.Összefoglalás 7.Hypertonia és vesebetegség – a szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a házi¬orvosi gyakorlatban (Prof. dr. Kiss István) 7.1.Hypertonia és vesebetegség 7.1.1.Hypertoniával járó renoparenchymás vesebetegségek 7.1.2.Hipertenzív nephropathia 7.2.Vérnyomáscsökkentő és a vesebetegség progresszióját gátló terápia 7.3.Krónikus dializált hypertoniás vesebetegek 7.4.Hypertonia vesetranszplantáció után 7.5.Összefoglalás 8.Hypertonia és az agy betegségei – a szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a házi¬ orvosi gyakorlatban (Prof. dr. Farsang Csaba–Dr. Kovács Tibor–Prof. dr. Bereczki Dániel) 8.1.Hypertonia és cerebralis keringésszabályozás 8.2.Hypertonia és transitoricus ischaemiás attack 8.2.1.Definíció 8.2.2.A TIA jelentősége 8.2.3.A TIA tünetei 8.2.4.Terápia 8.3.Hypertonia és stroke 8.3.1.A stroke jelentősége 8.3.2.Az antihipertenzív terápia jelentősége 8.3.3.Ischaemiás stroke 8.3.4.Haemorrhagiás stroke 8.3.5.Hypertonia és secundaer stroke-prevenció 8.3.6.Hipertenzív encephalopathia 8.3.7.Hypertonia és kognitív diszfunkció 9.A hypertonia és a diabetes jellemzői, kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Jermendy György 9.1.Hypertonia metabolikus szindrómában 9.2.Hypertonia praediabetesben 9.3.Hypertonia újonnan kialakult 2-es típusú diabetesben 9.4.Hypertonia manifeszt 2-es típusú diabetesben 9.5.Hypertonia 1-es típusú diabetesben 9.6.Antihipertenzív kezelés diabetes mellitusban 9.6.1.Kockázat-besorolás 9.6.2.Az antihipertenzív kezelés célértékei 9.6.3.A nem gyógyszeres kezelési lehetőségek és jelentőségük 9.6.4.Antihipertenzív gyógyszerek 9.6.5.A kombinált antihipertenzív kezelés gyakorlata diabetesben 9.6.6.A gyógyszeres kezelés mellékhatásainak jelentősége 9.7.A cardiovascularis kockázat befolyásolásának késői hatása 9.8.A Magyar Diabetes Társaság megújított szakmai irányelve (2014) 9.8.1.Nephropathia diabetica 9.8.2.Hypertonia diabetesben 10.Endokrin hypertoniák (Dr. Alföldi Sándor) 10.1.Primaer hyperaldosteronismus 10.2.Cushing-szindróma 10.3.Phaeochromocytoma 11.A hypertonia és az obesitas felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr. Simonyi Gábor) 11.1.LDL-koleszterin 11.2.HDL-koleszterin 11.3.Trigliceridek 11.4.Non-HDL-koleszterin 11.5.Kockázatbecslés és a hazai lipidcélértékek az V.Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai alapján 11.6.A dyslipidaemiák nem gyógyszeres kezelése 11.6.1.A diéta szerepe 11.7.Hypertonia és elhízás 11.7.1.Az elhízás felismerése és kezelése 11.7.2.A háziorvos helye és szerepe az elhízás kezelésében 11.7.3.Az elhízás kezelésének és gondozásának alapja a háziorvosi szinten 11.7.4.Az elhízás sebészi kezelése 11.7.5.Az alternatív kezelési módok szerepe 12. Sürgősségi állapotok felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr.Benczúr Béla) 12.1.Definíció 12.2.Epidemiológia és prognózis 12.3.Kórélettan – provokáló tényezők 12.4.Klinikai kép 12.5.Diagnosztika 12.6.Kezelés 12.6.1.Az ellátás speciális szempontjai 12.7.Összefoglalás 13.A hypertoniás betegek gondozása a háziorvosi gyakorlatban (Dr.Tamás Ferenc) 13.1.Felkutatás 13.1.1.Eseti vérnyomásmérés 13.1.2.HBPM, ABPM 13.2.Diagnózis 13.3.Alapvizsgálatok, rizikóállapot, rizikóbecslés 13.4.Vérnyomáscsökkentő kezelés 13.4.1.Nem gyógyszeres kezelés 13.4.2.Gyógyszeres kezelés 13.5.Folyamatos, aktív megfigyelés 13.5.1.A folyamatos gondozás során figyelmet érdemlő problémák 13.5.2.A vérnyomáscsökkentő kezelés felülvizsgálata 13.6.A vérnyomásmérés és a vérnyomás-ellenőrzés 13.6.1.A vérnyomás otthoni önellenőrzése 14.A vesebetegségek diagnózisa (Dr. Barna István) 14.1.A vizelet vizsgálata 14.1.1.A vizelet tesztcsíkvizsgálata 14.1.2.A vizelet üledékvizsgálata 14.1.3.Vizelettenyésztés 14.2.Laboratóriumi vizsgálatok 14.2.1.Kreatinin 14.2.2.Maradéknitrogén 14.2.3.Egyéb laboratóriumi vizsgálatok 14.3.Radiologiai differenciáldiagnosztika 14.4.A vese szövettani vizsgálata 15.A glomerulonephritisek diagnózisa és kezelése (Dr. Tislér András) 15.1.Bevezetés 15.2.A glomerularis károsodás mechanizmusa 15.3.A glomerularis károsodás klinikai megjelenése 15.4.Heveny nephritis-szindróma 15.4.1.Poststreptococcalis glomerulonephritis 15.5.Rapidan progrediáló glomerulonephritis-szindróma 15.5.1.Anti-GBM antitestek okozta glomerulo-nephritis 15.5.2.ANCA-pozitív kisérvasculitis 15.6.Nephrosis-szindróma 15.6.1.Minimális elváltozással járó nephropathia 15.6.2.Focalis segmentalis glomerularis sclerosis 15.6.3.Membranosus nephropathia 15.6.4.Diabeteses nephropathia 15.7.Tünetszegény vizeleteltérések 15.7.1.IgA-nephropathia 15.8.Változatos nephrologiai képpel járó szisztémás megbetegedések 15.8.1.Lupusnephritis 15.8.2.Cryoglobulinaemiás vasculitis 15.8.3.Thromboticus microangiopathia 16.A tubulopathiák diagnózisa és kezelése (Dr. Deák György) 16.1.Tubulointerstitialis betegségek 16.1.1.A tubulointerstitium anatómiája 16.1.2.A tubulointerstitium funkciói 16.1.3.A tubulointerstitialis betegségek etiológiája 16.2.Akut veseelégtelenséggel járó tubulointerstitialis kórképek 16.2.1.Ischaemiás akut tubularis necrosis 16.2.2.Toxicus eredetű akut tubularis lesio/necrosis 16.2.3.Akut tubulointerstitialis nephritis 16.2.4.Tubulusok obstructiója, kristálynephropathia 16.3.Krónikus tubulointerstitialis betegségek 16.3.1.Klinikai jellemzők 16.3.2.Anyagcsere-betegségek 16.3.3.Refluxnephropathia, obstructiv nephro¬pathia, idült pyelonephritis 16.3.4.Cystás vesebetegségek 16.3.5.Glomerulonephritisek, immunbetegségek 16.3.6.Vascularis betegségekhez társuló interstitialis nephritis 16.3.7.Könnyűláncok által okozott tubulopathia 16.3.8.Egyéb, tubulopathiát okozó szerek 17.Akut vesekárosodás (Dr. Kárpáti István) 17.1.Az akut vesekárosodás okai 17.1.1.Praerenalis akut vesekárosodás 17.1.2.Renalis akut vesekárosodás 17.1.3.Postrenalis akut vesekárosodás 17.2.Az akut vesekárosodás tünetei és lefolyása 17.2.1.Bevezető szakasz 17.2.2.Oligo-/anuriás, uraemiás stádium 17.2.3.Polyuriás fázis 17.2.4.Restitutio 17.3.Az akut vesekárosodás kórisméje 17.3.1.Postrenalis akut vesekárosodás 17.3.2.Praerenalis akut vesekárosodás 17.3.3.Renalis típusú akut vesekárosodás 17.4.Az akut vesekárosodás kezelése 17.4.1.Konzervatív kezelés 17.4.2.Vesepótló kezelési módszerek 17.5.Kórjóslat 18.Idült vesebetegség (Dr. Mátyus János) 18.1.Az idült vesebetegség fogalma, gyakorisága, jelentősége 18.2.A háziorvos diagnosztikai feladatai idült vesebetegségben 18.2.1.Szűrővizsgálatok végzése 18.2.2.A vesebetegség idült voltának megállapítása 18.2.3.Az idült vesebetegséghez vezető ok meg¬állapítása 18.2.4.Az idült vesebetegség beosztása, súlyos¬ságának megállapítása 18.2.5.Az idült vesebetegség progressziójának megállapítása 18.2.6.A nephrologiai beutalás szükségességének elbírálása 18.3.A háziorvos feladatai az idült vesebetegség kezelésében 18.3.1.Az alapbetegség kezelése 18.3.2.A progresszió lassítása 18.3.3.A szövődmények megelőzése, kezelése 18.3.4.Lipidszintcsökkentő kezelés 18.3.5.Az anaemia vizsgálata, kezelése 18.3.6.A kalcium- és a foszforanyagcsere zavarának megelőzése, kezelése 19.Az étrend szerepe a nephrologiai kórképek kezelésében (Dr. Zakar Gábor) 19.1.Étrendi kezelés, táplálásterápia a háziorvosi gyakorlatban 19.2.A táplálásterápia nephrologiai eszköztára 19.3.A hypertonia és egyes veseszindrómák táplálásterápiája 19.3.1.A hypertoniás betegek étrendi kezelése 19.3.2.A csökkentett (optimalizált) fehérje- és foszfordiéta indoka és gyakorlata 19.3.3.A nagymértékű proteinuriával járó állapotok étrendi kezelése 19.3.4.Pangásos szív- és veseelégtelen betegek étrendi kezelése 19.3.5.Veseelégtelen diabeteses betegek étrendje 20.A vesekőbetegség diétája (Dr. Zakar Gábor) 20.1.A folyadékbevitel növelése 20.2.A kalcium- és az oxalátbevitel szerepe, a vizelettelítettség csökkentése 20.3.A C-vitamin – a „belső oxalátterhelés” szerepe 20.4.A B6-vitamin – az oxalátlebontás tényezője 20.5.A kristályképződés gátlása – a citrát és a kálium szerepe 20.6.A nátrium – a csökkentett sóbevitel szerepe 20.7.Az állati fehérjék – a vizeletsavanyodás szerepe 20.8.A magnézium szerepe – az oxalát megkötése 20.9.A szénhidrátok – a kalcium- és a húgysavkövesség kockázatának növelése 20.10.Étrendi megfontolások húgysavkövességben 20.11.Cisztinkövesség 20.12.Kalcium-foszfát-kövek 21.Vesepótló kezelések (Prof. dr. Kiss István–Dr. Ladányi Erzsébet) 21.1.Hemodialízis (Prof. dr. Kiss István) 21.1.1.Krónikus vesebetegség 21.1.2.A krónikus vesebetegség tünetei 21.1.3.A krónikus vesebetegség progressziója 21.1.4.A krónikus vesebetegség terápiája 21.2.Peritonealis dialízis (Dr. Ladányi Erzsébet) 21.2.1.Mikor kezdjük el a krónikus ambuláns peritonealis dialízist? 21.2.2.A CAPD lényege és technikája 21.2.3.A PD-kezelés legfontosabb jellemzői 21.2.4.A PD-kezelés indikációja 21.2.5.A PD-kezelés ellenjavallata 21.2.6.A PD-kezelés típusai 21.2.7.Gyulladásos szövődmények PD-kezelés mellett 21.2.8.Nem gyulladásos szövődmények PD-kezelés mellett 21.2.9.Az intézeti ellenőrzés rendszere és feladatai 21.2.10.Váltás a vesepótló kezelési modalitások között 21.2.11.A háziorvos szerepe és teendői a PD-kezelt beteg ellátása kapcsán 22.Vesetranszplantáció (Dr. Remport Ádám) 22.1.A vesetranszplantáció helye a végstádiumú veseelégtelenség kezelésében 22.2.A veseátültetés indikációja és ellenjavallatai – ki alkalmas recipiensnek? 22.3.A veseátültetés immunológiai feltételei 22.4.A vesedonáció és a veseallokáció 22.5.Élődonáció 22.6.A veseátültetés műtétje, a korai posztoperatív időszak és a gondozás 22.7.A transzplantációval járó immunológiai szövődmények 22.8.Az immunszuppresszív terápia 22.9.Infekciók és malignus betegségek 22.10.A veseátültetett mint vesebeteg – a vesegraft¬ diszfunkció 22.11.A cardiovascularis kockázati tényezők és kezelésük 22.12.Anaemia és csontanyagcsere 22.13.Életmód és étrend 22.14.Egyéb általános orvosi problémák