ÉSZAK-ALFÖLD

Szerkesztette: Baranyi Béla Dialóg Campus Kiadó, 2008 A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A sorozat nyolcadik kötete az Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, 27 kistérséget és 389 települést magában foglaló régió az ország második legnagyobb területű és népességű tervezési-statisztikai régiója, központja pedig a vidéki Magyarország legnépesebb, a Tiszántúl fővárosának is nevezett makroregionális szerepkörű centruma, Debrecen. Megkülönböztetett tudományos és fejlesztéspolitikai érdek tehát az Észak-alföldi régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése és bemutatása. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Kiadási év: 2008 Terjedelem: 515 oldal Tartalom: Ábrajegyzék 10 Táblázatok jegyzéke 14 Bevezetés 19 1. FEJEZET ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ A ,,RÉGIÓK EURÓPÁJÁBAN 1. Regionalizmus az Európai Unióban 23 2. Regionalizmus Magyarországon 25 2.1. A területi politika regionális szintjei - a régiók 25 2.2. A területfejlesztés lokális szintjei - a kistérségek 31 2.2.1. Kistérségi társulások és szövetségek 31 2.2.2. Tervezési-statisztikai kistérségek 33 3. Az Észak-alföldi régió 38 3.1. Általános jellemzők 38 3.2. Az Észak-alföldi régió helyzete hazai és uniós összevetésben 42 4. A regionális identitás néhány jellemzője. 47 II. FEJEZET AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MÚLTJA ÉS FEJLŐDÉSI PÁLY ÁJA 1. A kezdetektől a polgárosodás hajnaláig, 1848/49-ig 51 1.1. A megtelepedést segítő tényezők 51 1.2. A honfoglalás, a feudalizmus kialakulása, virágkora és hanyatlása (1526-ig) 53 1.3. Megrekedés -a magyar romlás századai 56 1.3.1. A török hódoltság gazdasági-társadalmi következményei 56 1.3.2. Gazdasági-társadalmi fejlődés kényszerpályán 60 1.3.3. A feudalizmus alkonya (1790-1848) 62 2. A régió fejlődési pályája a XIX-XX. században 65 2.1. A polgári átalakulás és a kapitalista fejlődés évszázada (1849-1948) 65 2.1.1. Az abszolutizmustól a modern tőkés gazdaság kialakulásáig 66 2.1.2. Az alföldi út sajátosságai 77 2.1.3. Új feltételek között - a mérsékelt fejlődés negyedszázada (1918-1944) 83 2.1.4. Újjáépítés és az átmenet évei (1944-1948) 104 2.2. A szocialista átalakítási kísérletek négy évtizede (1949-1989) 112 III. FEJEZET TERMÉSZETI POTENCIÁL, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1. A természeti környezet sajátosságai, a régió természeti potenciálja 132 1.1. A tájak és mezőgazdasági hasznosíthatóságuk 132 1.2. A régió ásványkincs-potenciálja. 137 1.3. A régió éghajlati adottságai és az éghajlatváltozás a társadalom szempontjából 137 1.4. A természetes vizek és hasznosításuk 140 1.4.1. A települések vízellátása 143 1.5. A természetes élővilág, természetvédelem, táj védelem 145 2. A környezeti elemek állapota és védelme 149 2.1. A levegő háttérszennyezettsége és a települések levegőjének szennyezettsége, levegőtisztaság-védelem 149 2.2. A vizek minősége és védelme 155 2.2.1. A vizek minősége, szennyező források 155 2.2.2. A vizek védelme 159 2.3. Földvédelem 162 3. Hulladékgazdálkodás 165 3.1. A hulladékgyűjtés helyzete 166 3.2. A hulladékok ártalmatlanítása 167 4. Az épített környezet állapota és védelme 170 5. Környezetvédelmi programok és stratégiák, a környezetbiztonság növelése 173 IV. FEJEZET NÉPESSÉG, MUNKAERŐPIAC 1. Demográfiai jellemzők 176 1.1. Népességszám alakulása 176 1.2. A vándorlás hatása a régió népességének alakulására 180 1.3. A népesség korösszetétele 182 1.4. A Nemzetiségi összetétel 186 2. Munkaerő-piaci folyamatok a régióban a rendszerváltás után 189 2.1. Területi-strukturális sajátosságok a régió munkaerőpiacán 193 2.2. A munkaerőpiac működését befolyásoló legfontosabb tényezők 201 V. FEJEZET A RÉGIÓ GAZDASÁGA 1. Az Észak-alföldi régió gazdaságának általános jellemzői 208 2. Gazdasági szervezetek 211 3. A gazdaság ágazati jellemzői 216 3.1. Mezőgazdaság 218 3.1.1. A mezőgazdaság feltételrendszere és általános jellemzői. 218 3.1.2. A mezőgazdaság termelési szerkezete225 3.1.2.1. Növény-, gyümölcs- és zöldségtermesztés 225 3.1.2.2. Állattenyésztés 231 3.1.2.3. Erdősültség, erdőgazdálkodás 233 3.1.2.4 Vad- és halgazdálkodás 235 3.1.3. Humán erőforrások a régió mezőgazdaságában 237 3.1.4. Mezőgazdaság és megújuló energiaforrások 240 3.2. Ipar, építőipar 242 3.2.1. Gépipar 246 3.2.2. Vegyipar 247 3.2.3. Könnyűipar 250 3.2.4. Élelmiszeripar 250 3.2.5. Építőipar 255 3.3. Kereskedelem, gazdasági szolgáltatások 256 4. Vállalkozási övezetek, ipari parkok 261 5. Közlekedés, hálózati infrastruktúra 265 VI. FEJEZET TURIZMUS 1. Általános jellemzők 278 2. A turizmus kínálata: vonzerők és adottságok 281 2.1. Egészségturizmus, Gyógy- és wellness turizmus 281 2.2. Vízi turizmus, horgászat, vadászat 282 2.3. Ökoturizmus 284 2.4. Örökség- és rendezvény turizmus 286 2.5. Falusi, lovas és kerékpáros turizmus . 288 2.6. Hivatásturizmus;. 289 3. A turistafogadás feltételei a régióban 290 4. A turizmus keresleti jellemzői az Észak-Alföldön 295 5. Az idegenforgalom szerepe a régió gazdaságában, turisztikai célú fejlesztések 303 6. Összegzés 305 VII. FEJEZET A HUMÁN SZFÉRA SZOLGÁLTATÁSAI 1. Hagyományos és új elemek és a kultúra és társadalom kapcsolatában 307 1.1. Tömegkommunikációs hatások 307 1.2. Kommunikációs és közéleti szokások 311 1.3. A közművelődés színterei 312 1.4. A teleházak 312 1.5. Az épített környezet öröksége 313 2. Az egészségügy helyzete és intézményrendszere 314 2.1. A lakosság egészségi állapota az Észak-alföldi régióban 315 2.2. Az Észak-Alföld egészségügyi ellátottsága 319 2.2.1. Egészségügyi alapellátás 320 2.2.2. Egészségügyi szakellátás 323 2.2.3. Sürgősségi egészségügyi ellátás 326 2.3. Egészségügyi központok az Észak-Alföldön 327 3. A szociális ellátórendszer330 3.1. Az Észak-alföldi régió szociális ellátórendszere 330 3.1.1. Házi segítségnyújtás 331 3.1.2. Étkeztetés 332 3.1.3. Speciális adottságú települések szociális ellátása 333 3.1.4. Családsegítés 334 3.1.5. Gyermekjóléti alapellátások 336 3.2. Civil szervezetek a régió szociális ellátórendszerében 338 4. Oktatás, képzési rendszer 340 4.1. Az oktatási rendszer társadalmi háttere 340 4.2. A közoktatás helyzete a régióban 344 4.2.1. Óvodák 345 4.2.2. Általános iskolák 348 4.2.3. Középfokú oktatás 355 4.3. Felsőoktatás 363 VIII. FEJEZET INNOVÁCIÓS POTENCIÁL 1. Felsőoktatás a régióban365 2. A Debreceni Egyetem 370 2.1. A Debreceni Egyetem múltja és jelene 370 2.2. A Debreceni Egyetem makroregionális szerepe 375 3. Kutatás-fejlesztés, innováció 378 4. Debrecen fejlesztési pólus program 384 IX. FEJEZET TELEPÜLÉS ÁLLOMÁNY , TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, TÉRSZERKEZETISAJÁTOSSÁGOK 1. A településállomány változási tendenciái 390 2. A településállomány nagyságrendi és hierarchikus tagozódása 394 3. Komplex várostípusok 399 4. Az Észak-Alföld falvai 405 5. Tanyák az Észak-Alföldön 410 6. Lakás viszonyok 413 7. A kistérségi szerveződések jellemzői 415 8. Agglomerálódó területek 418 9. Hátrányos helyzetű térségek 422 X. FEJEZET HATÁRMENTISÉG ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK 1. Előzmények 426 2. A határon átnyúló kapcsolatok helyzete és alakulása a rendszerváltás után 429 2.1. A határforgalom alakulása 429 2.2. A gazdasági kapcsolatok alakulása 435 2.3. Önkormányzatok együttműködései, intézményi kapcsolatok 438 2.4. A határon átnyúló együttműködések egyéb területei 443 3. Euroregionális és egyéb interregionális együttműködések 445 3.1. Az eurorégiós együttműködés intézményi keretei - nagyrégiók 445 3.2. Új euroregionális szerveződések - kisrégiók 451 3.3. Következtetések 456 XI. FEJEZET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK FŐBB TENDENCIÁJ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN 1. A rendszerváltó évtized (1990-2000) 459 2. Társadalmi kirekesztődés az Észak-alföldi régióban 469 2.1. A társadalmi kirekesztődés kollektív okai 469 2.2. Idősek szegénysége 472 2.3. Gyermekszegénység 474 3. Civil szervezetek az Észak-alföldi régióban 478 XII. FEJEZET A RÉGIÓ FEJLESZTÉS IRÁNYAl 1. Az észak-alföldi régió területi tervezési kategóriái 482 2. A stratégiai program célrendszere 488 3. Összegzés 493 Irodalom 496 A kötet szerzői 516