DÉL-ALFÖLD

Szerkesztette: Nagy Gábor Dialóg Campus Kiadó, 2009 A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által 2003-ban indított sorozat a Kárpát-medence régióinak XXI. század eleji gazdasági-társadalmi viszonyait, főként pedig az egyes régiók térbeli folyamatait elemzi, különös tekintettel a régióközi újjászerveződő kapcsolatokra. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat indítottak el. Az európai uniós tagság távlatos eredménye ugyanakkor a Kárpát-medence évszázadok során formálódott, majd a XX. század közepétől megszakadt integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. Ez a folyamat azonban a közismert történelmi-politikai okok és a gazdasági nehézségek miatt is csak lassan lépésről-lépésre valósulhat meg. E könyvsorozat is e folyamatot szeretné előmozdítani. A sorozat tizenegyedik kötete a Dél-alföldi régió gazdasági-társadalmi viszonyait tárja fel, az újjáéledő régióközi kapcsolatok elemzésével. A Dél-Alföld Magyarország legnagyobb területű régiója, az 1950. évi megyerendezés során kialakított Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket fogja össze. A régióközpontként számon tartott Szeged népességszáma szerint az ország negyedik városa, oktatási intézményei, pezsgő kulturális élete alapján ugyanakkor még ennél is kedvezőbb helyet vívott ki magának. A régió kistérségeinek többsége azonban az elmúlt két évtized átalakulásának vesztesévé vált, így e térségek felzárkózásához is szeretne hozzájárulni a könyv. A kötet megírásában főként az RKK Alföldi Intézetének békéscsabai és kecskeméti munkatársai működtek közre, de megtalálhatók a szerzők között az intézet korábbi kutatói és a régió szakemberei is. A sorozat szerkesztője Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas főigazgatója, az Academia Europaea tagja. Jelen kötetet pedig Nagy Gábor, a földrajztudományok kandidátusa, a Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének vezetője szerkesztette. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Kiadási év: 2009 Terjedelem: 498 oldal Tartalom: Ábrajegyzék 12 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 19 I. FEJEZET: A DÉL-ALFÖLDŐ RÉGŐÓ MÚLTJA, FEJLŐDÉSI PÁLYÁJA 1. A régészeti emlékek és a középkori múlt 23 2. Bővülő nyugat-európai élelmiszerexport és hanyatlás a Török Birodalom fennhatósága alatt 27 3. Az újratelepítés és újjáépítés időszaka, 1686–1848 29 4. A modernizáció első szakasza, 1849–1919 36 5. A mérsékelt fejlődés évtizedei, 1920–1944. 45 6. Az újjáépítés és a szocialista felzárkózási kísérlet évtizedei, 1944–1989 54 II. FEJEZET: A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 1. A régió természeti környezete 70 1.1. Éghajlat 70 1.2. Talajok. 72 1.3. Vizek 74 1.4. Ásványkincsek. 75 1.5. Táji adottságok – természeti értékek – nemzeti parkok. 75 1.6. Területfelhasználás, földhasznosítás 80 2. A környezet állapota – potenciális szennyező források. 86 2.1. A levegőszennyeződés tendenciái 86 2.2. Szennyező források és szennyező anyagok 87 2.3. Zaj- és rezgésterhelés (városok) 92 3. Vízgazdálkodás és vízminőség 94 3.1. A felszín alatti vizek hasznosításának jellemzői 94 3.2. Ivóvízminőség, ivóvízminőség-védelem. 96 3.3. Felszíni vízkészlet-gazdálkodás 97 3.4. Vízminőség 98 4. Hulladékgazdálkodás. 99 4.1. Hulladékkeletkezés (települési szilárd, folyékony, veszélyes) 99 4.2. Hulladékelhelyezési problémák (illegális hulladéktelepek, előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók) 102 4.3. A hulladékkezelés jelene és a jövőbeli feladatok 103 4.4. Szennyvízkeletkezés, -kezelés és tisztítás kérdései, a közműolló 106 5. Határon átnyúló természet- és környezetvédelmi együttműködések. 108 6. A Dél-Alföld épített öröksége 111 6.1. Középkori építészeti emlékek 111 6.2. Templomépítészet a XVŐŐŐ. századtól 113 6.3. Kastélyok a Dél-Alföldön 116 6.4. Polgári rendeltetésű műemlék épületek 118 6.4.1. Igazgatási épületek – megyeházák 118 6.4.2. Igazgatási épületek – városházák 119 6.4.3. Oktatási épületek 120 6.4.4. Kulturális épületek – színházak 121 6.4.5. Patinás szállodák 121 6.4.6. Városi paloták – pénzintézeti paloták 122 6.5. Népi építészeti emlékek. 123 6.5.1. Csongrád régi belvárosa 123 6.5.2. Gazdasági és agráripari épületek – malmok. 123 6.5.3. Majorsági és uradalmi épületek 124 6.5.4. Mezőhegyesi Ménesbirtok 125 6.5.5. Hajósi pincefalu 125 III. FEJEZET: TÁRSADALMI JELLEMZŐK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. Népesség, demográfia 126 1.1. A népességszám változása. 126 1.2. Korstruktúra és várható következményei 132 1.3. Nemzetiségi és vallási összetétel 135 2. Foglalkoztatás és munkanélküliség a régióban 137 2.1. A gazdasági aktivitás átalakulása – regionális sajátosságok. 138 2.2. A munkanélküliség legfontosabb jellemzői a Dél-Alföldön 142 2.2.1. Női és férfi munkanélküliség 144 2.2.2. A munkaerőpiac strukturális mutatóinak hatása a munkanélküliségre . 146 2.2.3. Tartósan munka nélkül maradók és állást nem találó pályakezdők 146 2.3. Külföldiek a régió munkaerőpiacán 147 3. A lakossági jövedelmek és a fogyasztás alakulása a Dél-Alföldön. 150 3.1. A jövedelmek alakulása. 150 3.2. Fogyasztási sajátosságok a régióban 156 IV. FEJEZET: A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ GAZDASÁGI JELLEMZŐI ÉS ELÉRHETŐSÉGE 1. Általános gazdasági jellemzők 162 1.1. Értéktermelés. 162 1.1.1. Az értéktermelés alakulása, a GDP ágazati sajátosságai a régióban 1995–2007 között. 162 1.1.2. A fajlagos nemzeti össztermék alakulása. 163 1.1.3. Ágazati sajátosságok, a régió súlya a hozzáadottérték-termelésből 164 1.2. A beruházási aktivitás a Dél-Alföldön 169 1.2.1. A beruházások általános jellemzői a régióban 169 1.2.2. A beruházások megoszlása főbb csoportok szerint 172 1.2.3. A fajlagos beruházási aktivitás a rendszerváltás időszakában 173 1.2.4. Az ipari beruházások alakulása 174 1.2.5. A lakásépítés jellemzői a Dél-Alföldön 176 2. A régió gazdaságának ágazati szerkezete 179 2.1. A mezőgazdaság erőforrásai és infrastruktúrája 179 2.1.1. Árutermelésbe vont fontosabb növényi kultúrák 179 2.1.2. Árutermelésbe vont fontosabb haszonállatfajok 182 2.1.3. Technikai és emberi erőforrás 187 2.1.4. A mezőgazdaság tulajdoni, üzemi és termelési szerkezete 192 2.1.4.1. Tulajdonviszonyok. 192 2.1.4.2. Üzemi viszonyok 192 2.1.5. Termelési viszonyok 194 2.1.5.1. Bács-Kiskun megye 194 2.1.5.2. Békés megye 195 2.1.5.3. Csongrád megye 197 2.1.6. Innováció és hungarikumok 198 2.1.7. A mezőgazdasági termelés jövedelemviszonyai és intézményei 200 2.1.7.1. Piaci és jövedelmi viszonyok. 200 2.1.7.2. Intézményi viszonyok 201 2.2. A Dél-Alföld ipara. 203 2.2.1. A rendszerváltás előtti kor öröksége – ágazati specializációk 204 2.2.2. Az ipar perspektívája a régió gazdaságában. 207 2.2.3. Az ipari termelés főbb indikátorainak alakulása 209 2.2.4. Meghatározó és húzóágazatok az iparban, ipari szerkezetváltás 216 2.2.5. Az ipari versenyképesség alakulása 221 2.2.6. Az ipari megújulás esélyei a régióban 223 2.3. Az építőipar átalakulása a Dél-Alföldön 224 2.3.1. Vállalkozások az ágazatban 224 2.3.2 Építőipari foglalkoztatás 227 2.3.3. Az ágazat teljesítményének változása 230 2.4. A Dél-Alföld kereskedelmi szektora az átmenet időszakában. 234 2.4.1. A tőke- és szervezeti koncentráció a régió kereskedelmében 240 2.4.2. Szerkezeti-térbeli átalakulás a kereskedelem szegmenseiben 245 2.5. A fejlett üzleti szolgáltatások strukturális sajátosságai és térszerkezete a régióban 249 2.5.1. A pénzügyi és üzleti szolgáltatások jelentősége a regionális fejlődésben 249 2.5.2. A szektor strukturális folyamatai és szerepe a térség gazdaságában 250 2.5.3. Az üzleti szolgáltatások térbelisége a Dél-Alföldön 261 2.6. A Dél-Alföld turizmusának fő jellemzői 263 2.6.1. A Dél-alföldi régió turizmusának alapjai, kínálata. 263 2.6.2. Hazánk és a Dél-alföldi régió turisztikai térszerkezete 265 2.6.3. A Dél-alföldi régió turizmusa a számok tükrében 267 2.6.4. A fontosabb küldőpiacok 268 2.6.5. Fejlesztések a turizmus terén 269 2.6.6. A régió határ menti turisztikai kapcsolatai 270 2.6.7. Összegzés, jövőbeli perspektívák. 273 3. A régió elérhetőségét szolgáló infrastrukturális rendszerek 273 3.1. A Dél-Alföld közlekedése 273 3.1.1. A Dél Alföld közlekedési adottságai, közlekedés-földrajzi helyzete 274 3.1.2. A Dél-Alföld közúthálózata 276 3.1.3. A Dél-Alföld közúti közlekedése 279 3.1.4. A Dél-Alföld vasúti közlekedése 281 3.1.5. Egyéb közlekedési ágak 283 3.1.6. A közlekedés fejlesztése. 284 3.2. Az infokommunikációs infrastruktúra és használata a régióban 285 3.2.1. A vezetékes távközlés helyzete 285 3.2.2. A mobilpiac helyzete a régióban 290 3.2.3. A kábeltelevíziós hálózatok 293 3.2.4. Az internetes ellátottság és technikai háttere 296 V. FEJEZET: HUMÁNELLÁTÓ-INTÉZMÉNYRENDSZEREKA DÉL-ALFÖLDÖN 1. Az oktatás-képzés dél-alföldi intézményrendszere 303 1.1. Közoktatási intézmények a Dél-Alföldön 303 1.1.1. Az óvodai intézményhálózat 303 1.1.2. Az általános iskolai intézményhálózat 306 1.1.3. A középfokú oktatási intézményhálózat. 308 1.1.4. A szakiskolai hálózat 309 1.1.5. A szakközépiskolai oktatás 312 1.1.6. A gimnáziumi oktatás 314 1.2. Képzés, továbbképzés, átképzés 316 1.3. Felsőfokú oktatás-képzés a régióban. 317 1.3.1. Általános helyzetkép 317 1.3.2. A régió felsőoktatási képzőhelyei 320 2. Kutatás-fejlesztés a régióban. 323 2.1. A szféra átalakulása a rendszerváltozást követően 323 2.2. A K+F-szféra térstruktúrája. 327 3. A dél-alföldi egészségügyi ellátás helyzete és intézményrendszere 330 3.1. Az egészségügy kihívásai és az egészségügyi reform hatásai a régióban 330 3.2. A Dél-Alföld egészségügyi ellátottsága 331 3.2.1. Az egészségügyi alapellátás a Dél-Alföldön 332 3.2.2. Az egészségügyi szakellátás a Dél-Alföldön 336 3.2.3. Sürgősségi egészségügyi ellátás a Dél-Alföldön 340 3.3. Egészségügyi központok a Dél-Alföldön 341 3.4. Összegzés 343 4. A szociális ellátás helyzete és intézményrendszere a Dél-alföldi régióban. 343 4.1. A szociális intézményrendszer kiépülése a rendszerváltás utáni Magyarországon 343 4.2. A régió szociális helyzetét befolyásoló körülmények 344 4.2.1. A Dél-alföldi régió, mint az ország egyik „legidősebb” régiója 345 4.2.2. A Dél-alföldi régió lakosságának foglalkoztatási helyzete és kereseti viszonyai 346 4.3. Régióspecifikus társadalmi problémák és az ellátórendszer ezekre adott válaszai 347 4.3.1. A Dél-Alföld, mint tanyás régió. 347 4.3.2. Gyermekszegénység, veszélyeztetettség 347 4.3.3. Devianciák a Dél-alföldi régióban 350 4.4. Összegzés 351 VI. FEJEZET: ÖNKORMÁNYZATOK, PÁRTOK, CIVIL SZFÉRA 1. Az önkormányzati szféra, mint a terület- és településfejlesztés kulcsszereplője. 352 1.1. Történeti áttekintés – az önkormányzatiság gyökerei és újjáéledése a rendszerváltás után 352 1.2. Az önkormányzatok finanszírozásának kérdései 354 1.3. Társulások, együttműködések, kistérségek az önkormányzati rendszerben 355 1.4. A hazai területfejlesztési támogatások és források fölhasználása 357 1.5. Az önkormányzatok forrásallokálási képessége – a fejlesztések forrásai 363 1.5.1. Az önkormányzatok aktivitása az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak fölhasználásában 367 1.5.2. Összegző értékelés 372 1.6. Az önkormányzati rendszer fenntarthatóságának kérdései 373 2. Pártok a Dél-Alföldön – politikai szociológiai körkép az átmenet éveiről 374 2.1. A parlamenti választások tanulságai 374 2.1.1. Az újrakezdés 374 2.1.2. A politikai inga első kilengése 377 2.1.3. A két politikai pólus alapjainak lerakása 379 2.1.4. Homo usion ? homo iusion? Konfliktusok vagy/és kompromisszumok – a 2002. évi választások. 380 2.1.5. Stabilitás a pártrendszerben – a 2+2-es pártstruktúra megszilárdulása – a 2006-os választások. 385 2.2. Az önkormányzati választások jellemzői 388 2.3. Protestszavazás – képviselők delegálása az Európai Parlamentbe 2005-ben 390 3. A civil szféra jellemzői a Dél-alföldi régióban 390 3.1. A civil társadalom rövid története 391 3.2. A nonprofit szféra alakulása a rendszerváltozás után 392 3.3. A civil szféra a számok tükrében. 393 3.4. Civilek az Alföldön, aktivitásuk a Dél-Alföldön. 394 3.5. Civilek a területfejlesztésben. 396 VII. FEJEZET: TELEPÜLÉSÁLLOMÁNY, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, KISTÉRSÉGEK 1. A településállomány strukturális jellemzői, változási tendenciái 398 1.1. A települések száma, sűrűsége, nagyságrendi tagozódása. 398 1.2. Urbanizáció – szuburbanizáció 400 2. Városok 408 2.1. Mezővárosi örökség. 408 2.2. A városok hierarchiája, funkcionális jellemzői, kapcsolatai 411 3. Falvak a Dél-Alföldön. 416 3.1. A faluállomány kialakulását meghatározó tényezők 416 3.2. A közelmúlt falusi változásai a Dél-Alföldön 421 3.3. Falutípusok a Dél-Alföldön. 426 4. A tanya mint régiós típusos településforma 427 4.1. A Dél-Alföld tanyavilága a számok tükrében 428 4.2. Differenciálódó tanyavilág 433 4.3. A tanyai társadalom. 433 4.4. A tanyai gazdálkodás. 434 5. Kistérségek 436 VIII. FEJEZET: A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS A DÉL-ALFÖLDÖN 1. Koncepcionálás, stratégiaalkotás és -megvalósítás 441 1.1. Az első fejlesztési dokumentumok elkészítése, 1999–2000 441 1.2. Felülvizsgálat és értékelés, 2002−2003 449 1.2.1. A Dél-alföldi régió relatív helyzetének változása 450 1.2.2. A területfejlesztés meglévő dokumentumainak illeszkedése az Ő. Nemzeti Fejlesztési Tervhez. 452 1.2.3. A dokumentumok felülvizsgálata. 452 1.3. Új területfejlesztési alapdokumentumok kidolgozása 2005−2006 453 2. Határ menti együttműködés a Dél-Alföld és a szomszédos államok határterületei között. 461 2.1. A szimmetrikus határrégió térkapcsolatai 461 2.1.1. Határforgalom 462 2.1.2. Az önkormányzati kapcsolatok 465 2.1.3. Gazdasági kapcsolatok 469 2.1.4. Határ menti üzleti iroda – ARBEK 470 2.1.5. Felsőoktatási kapcsolatok. 471 2.2. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió és annak szerepe a határ menti kapcsolatok fejlesztésében. 472 2.2.1. A közös területfejlesztés lehetőségei 475 Irodalom 480 A kötet szerzői 497