VÁROSÖKOLÓGIA

Szerző: Nagy Imre Dialóg Campus Kiadó, 2008 A könyv felvázolja a városökológia tudománytörténeti fejlődését, definiálja a tudományág inter- és multidiszciplináris jellegét, és utal alkalmazott tudományi sajátosságaira is. Elemzi továbbá a városok ökológiai megalapozottságú fejlesztési lehetőségeit, kiemelten foglalkozik e kérdéskör humánökológiai szempontjaival és a városfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásaival. A kötet adatai: Megjelenés éve: 2008 Méret: B/5 Terjedelem: 336 oldal Kötés: keménytáblás Tartalom: Táblázatok jegyzéke 13 Ábrák jegyzéke 15 Előszó 19 Bevezető 21 1. A városökológia – interdiszciplináris és alkalmazott környezettudomány 23 1.1. A település és a város fogalma 23 1.2. Környezettudományi és ökológiai alapfogalmak 25 1.2.1. Az ökológia és az ökológiai alapfogalmak 25 1.2.2. A természetes ökoszisztéma és annak átalakulása 27 1.2.3. A városok környezete és a városi ökoszisztéma fogalma 28 1.3. A tájökológia 31 1.4. A humánökológia 32 1.5. A városökológia 33 1.5.1. A városökológia története 33 1.5.2. A városökológia földrajzi megközelítése 36 1.5.3. A városökológia szociológiai megközelítése 38 1.5.4. A városökológia fogalma 40 1.6. A városökológia kapcsolata az empirikus és az alkalmazott településtudományokkal 41 2. A városi környezet történelmi fejlődése 43 2.1. Az ókori városok környezete 43 2.2. A városok környezete a nagy ipari forradalomig 45 2.3. Az ipari forradalom utáni városok környezete 46 3. A jelenkori városok környezeti alapproblémái, konfliktusai – a népességnövekedés 49 3.1. A városok népességnövekedése 49 3.2. Az urbanizáció fogalma 50 3.3. Az urbanizáció környezeti hatásai 56 3.4. A termelés és a fogyasztási igények növekedése 58 4. A városok térszerkezete és a környező tájjal kialakított kapcsolatának ökológiai összefüggései 67 4.1. A városok térszerkezete 67 4.2. A város és a környező táj kapcsolata 74 5. Anyag- és energiaáramlás a városokban 79 5.1. Az anyagáramlás és környezeti vonatkozásai 79 5.2. A városok energiaáramlása és energiamérlege 83 6. A domborzat szerepe a város kialakulásában – a városok domborzatmódosító hatásai 87 6.1. A város domborzati formáinak csökkentése és növelése 88 6.2. Az ember által előidézett eróziós folyamatok városi területeken 92 7. A városi éghajlat és a városok éghajlat-módosító hatása 95 7.1. A sugárzási viszonyok megváltozása városi körülmények között 95 7.1.1. Az alsó légrétegek hőmérsékleti viszonyainak megváltozása 96 7.2. Szél- és csapadékviszonyok 98 7.3. Légnedvesség 99 7.4. A hőérzeti komfort 100 7.5. A városon belül érzékelhető mikroklímatípusok 103 7.5.1. A zöldterületek mikroklímája 103 7.5.2. A városi vízfelületek mikroklímája 103 7.5.3. A beépített városrészek mikroklímája 104 7.6. A város által módosított éghajlat következményei 104 7.7. A kellemes városklíma kialakításának szükségessége és lehetőségei 105 8. Levegőszennyezettség a városokban 107 8.1. Légszennyező anyagok 109 8.1.1. Ülepedő por 109 8.1.2. Szálló por (TSP, PM10, PM2,5) 110 8.1.3. Kénvegyületek – kén-dioxid (SO2) 111 8.1.4. Szén-monoxid (CO) 112 8.1.5. Nitrogénvegyületek 112 8.1.6. Fluoridok 113 8.2. A légszennyezés forrásai 114 8.2.1. Az ipar és a fosszilis energiahordozókból történő energiatermelés légszennyező hatásai 115 8.2.2. A közúti közlekedés légszennyezése 118 8.2.3. A háztartások, a lakóházak légszennyező forrásai 120 8.2.4. A hulladéklerakók légszennyezése 122 8.3. A levegő szennyezettsége – a városi környezet levegőminősége 123 8.3.1. A szagok (bűzök) mint légszennyezettség-mutatók 129 8.3.2. A városperiférián jelentkező légszennyeződési formák 130 8.3.3. A fejlődő világ városainak légszennyezettsége 131 8.3.3. Levegőszennyezettség Magyarországon 133 8.4. A légszennyezettség egészségkárosító hatása 137 8.5. A légszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra 142 8.6. A műtárgyak károsodása a levegőszennyezés hatására 142 8.7. Megoldási lehetőségek 144 9. A városok vízháztartása és vízi ökoszisztémái 149 9.1. A víz körforgása a városi ökoszisztémában 150 9.2. A felszín alatti vizek szint- és minőségváltozása városi körülmények között 150 9.2.1. Az ivóvízbázisok minőségi állapota Magyarországon 154 9.3. Folyóvizek 156 9.4. Elfolyó csapadékvíz 158 9.5. A felszíni vizek elszennyeződésének folyamata 159 9.5.1. A fizikai változások 159 9.5.2. A kémiai jellemzők változása 159 9.6. A tavak és a tengeröblök elszennyeződése és annak káros következményei 163 9.7. Vízminőség-ellenőrzés és vízminőség-védelmi rendszer 163 9.8. A városi vizek szennyező forrásai 165 9.8.1. Kommunális szennyvizek 165 9.8.2. Ipari szennyvizek 169 9.8.2.1. A kibocsátókra előírt határértékek 171 9.8.3. A városperemi mezőgazdasági területekről elfolyó szennyező anyagok 172 9.8.4. A hulladéklerakók vízszennyező hatása 172 9.8.5. A hajózásból származó szennyezések 173 9.8.6. Egyéb szennyező források 175 9.8.6.1. Esővíz 175 9.8.7. Eróziós hordalékok 177 9.9. A városok vízellátása 177 9.9.1. A város vízfogyasztása, vízhasználata 177 9.9.2. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás 181 9.10. Víztakarékos megoldások a városokban 185 10. A városi talajok állapota, jelentősége és degradálódása 187 10.1. A talaj-ökoszisztéma a városi ökoszisztémában 187 10.2. A városi talajok 188 10.2.1. A városi talajkészlet csökkenése 189 10.2.2. Talajerózió 190 10.2.3. A talajszerkezet károsodása 191 10.2.4. A talaj kémiai kémhatása (pH-értéke) 191 10.2.5. A városi talajszennyezés forrásai 192 10.2.5.1. A háztartási hulladék általi talajszennyezés 192 10.2.5.2. A közlekedés talajszennyező hatása 194 10.2.5.3. A mezőgazdaság szennyező forrásai 194 10.2.5.4. Ipari eredetű terhelések 194 10.2.5.5. Az utak téli sózásának talajkárosító hatása 197 10.3. A városi talajok öntisztuló képessége 197 11. A városok növényvilága és zöldfelületi rendszere 199 11.1. A természetes növénytakarót felváltó spontán növénytársulások és telepített növények 199 11.2. A városok zöldfelületi rendszere 201 11.3. A városi növényzet védő funkciói 206 11.4. A városi zöldterületek hatása a komfortérzetre 209 11.5. A növények (fajok, fajcsoporotok) mint a város környezetállapotának indikátorai 210 11.6. A zöldterületek társadalmi, közérzeti és kulturális hatásai 212 11.7. A zöldterületek károsodása 213 11.8. A zöldterületek kialakításának ökológiai elvei 216 11.9. A magyarországi városok zöldterületi sajátosságai 217 12. A városok állatvilága 221 12.1. A városi állatfajok és a városi környezet 221 12.2. Védekezés az ember szempontjából káros állatfajok ellen 223 13. A városok közhigiéniája 225 13.1. A városi hulladék mint környezeti és mint városi probléma 225 13.1.1. A hulladék fogalma és osztályozása 226 13.1.2. A városi hulladék összetétele és mennyisége 228 13.2. Az integrált hulladékgazdálkodás rendszere 230 13.2.1.1. A hulladék begyűjtése és szállítása 234 13.2.1.2. Hulladéklerakás 235 13.2.1.3. A hulladék égetése és a pirolízis 238 13.2.1.4. Biológiai hulladékkezelési eljárások (komposztálás) 239 13.2.2. Hulladékhasznosítás és -újrafeldolgozás 239 13.2.3. A veszélyes hulladékok kezelése 242 13.3. Hulladékgazdálkodás Magyarországon 242 14. Városi zajok és vibrációk 245 14.1. A zajforrások és az érzékelt zaj mérése 245 14.2. A közúti közlekedés zaja 248 14.3. Vasúti zaj 251 14.4. A repülés zaja 254 14.5. Ipari zaj 256 14.6. Az érzékelt zaj 257 14.7. A zajterhelés hatása az emberre 259 14.7.1. Az idegrendszerre gyakorolt hatás 259 14.7.2. Pszichikai terhelés 260 14.7.3. A zaj hatása az alvásra és a kikapcsolódásra 260 14.7.4. A kommunikáció zavarása 261 14.7.5. Halláskárosodás 261 14.8. A vibráció és káros következményei 262 14.9. Infrahangterhelés 262 14.10. A zajcsökkentés eszközei 263 14.10.1. A zajra vonatkozó előírások és határértékek 264 14.10.2. Várostervezési lehetőségek 264 15. A lakás mint környezeti és mint települési kategória 267 15.1. A város lakóterületeinek ökológiai követelményei 267 15.2. A lakások belső környezete 268 15.3. Az „épületbetegség” tünetegyüttes 269 15.4. A fejlődő világ nagyvárosainak lakásproblémái (informális települések) 271 16. A városokban mérhető környezeti hatások együttes értékelése 275 16.1. A városok környezetterhelésének értékelése 275 16.1.1. A környezetkímélő infrastruktúra mint településkörnyezeti értékelési alap 281 16.1.2. Az európai fővárosok környezetminősítésére tett kísérletek 285 16.1.3. Magyarországi próbálkozások a városok komplex környezetminősítésére 286 16.1.4. Környezeti kockázatelemzés 288 17. A településtervezés ökológiai alapelvei 291 17.1. Az Athéni Dokumentum 291 17.2. A Machu-Picchu-i Dokumentum – az ökológiai alapelvek alkalmazása 292 17.3. A Varsói Dokumentum 293 17.4. A fenntartható településfejlesztés humánökológiai elvei (Dr. Hajnal Klára) 294 17.4.1. Előzmények 294 17.4.2. Humánökológia 296 17.4.2.1. Diverzitás 297 17.4.2.2. Ciklusosság 297 17.4.2.3. Lokalitás 298 17.4.2.4. Kooperáció és kompetíció 298 17.4.2.5. Egyensúlyra törekvés 298 17.5. Településfejlesztés és fenntarthatóság (Dr. Hajnal Klára) 299 17.6. Humánökológiai alapelvek a városfejlesztésben (Dr. Hajnal Klára) 301 17.7. Városi tájvédelem 302 17.8.1. A tervezés komplex jellege 303 17.8.2. A regionális szemlélet 303 17.8.3. A városfejlesztés ökomodelljei 304 17.8.4. Ökovárosok 304 17.9. Nemzetközi kezdeményezések a fenntartható városokért 306 18. A városfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásai Európa városaiban és Magyarországon 309 18.1. Az EU környezetvédelmi alapelvei 309 18.2. A környezetvédelmi szempontok integrációja az egyéb uniós politikákba 309 18.2.1. A városok környezetfejlesztési stratégiája 310 18.3. Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi Programja (NKP–II) – Városi Környezetminőség Akcióprogram 310 18.4. A települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak szabályozása 313 19. A környezetbarát városi ökoszisztéma felé 317 19.1. A humánökológiai elveket kielégítő városszerkezet 317 19.1.1. A zöldterületek kialakításának ökológiai elvei és normatívái 317 19.2. Energiahatékonyság, energiatakarékos életmód 318 19.2.1. Energiatakarékos építkezés, épületüzemeltetés 319 19.2.2. Műszaki és közlekedésszervezési eszközök a közlekedés energiafelhasználásának csökkentésére 320 19.3. Fenntartható városépítés (anyagtakarékos építkezés, lakás- és épületüzemeltetés) 323 Irodalom 325