TENGEREK ÉS ÓCEÁNOK FÖLDRAJZA

Szerző: Szabó Lajos Dialóg Campus Kiadó, 2009 A tengerek és óceánok jelentősége manapság még a múlthoz képest is felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból. Jelen mű összefoglaló természet- és gazdaságföldrajzi szemlélettel ismeretanyagot tár a szakember, a nagyvízre, illetve más kontinensre vágyó turista részére, egyben tananyag a geográfus szakos főiskolai és egyetemi, de főleg a turizmus–vendéglátás BA-, Msc-hallgatók részére. A kötet adatai: Megjelenés éve: 2009 Méret: B/5 Terjedelem: 208 oldal Kötés: keménytáblás A szerző bevezető szavai: Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-, idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. Jelen írás természettudományos megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét. A tengeri és óceáni környezetvédelem, a tengerjog mint nemzetközi közös probléma kerül érintésre. A tengeri és óceáni medencék éghajlata, a tengervíz mozgása sok esetben a kontinensek éghajlatának motiváló tényezője, azok lemeztektonikai vizsgálata (plate tectonics) új magyarázatot ad a tenger- (víz) fenék pozitív és negatív (hegy és völgy) formáinak létére és további formálódására. A tenger áramlása, rengése mint új, eddig nem alkalmazott környezetkímélő energiaforrás bölcsője (lehet). Az állat- és a növényvilág felhívja a figyelmet a környezetből adódó sajátosságokra, a védelem szükségességére. Hazánk határait nem mossák ma tengerek, a gazdasági, az idegenforgalmi stb. életben viszont egyre inkább megjelenik a tenger, az óceán. Így a könyv a közép- és felsőfokú (természettudományi) oktatás tanulóinak/hallgatóinak (BSc, MSc, PhD), különböző (pl. közgazdasági) ágazati szakemberek, nem kevésbé utazni vágyók részére hasznos anyagként szolgál/hat. Szabó Lajos Tartalom: Előszó 9 Bevezetés 10 1. A tengerek és óceánok történeti földrajza (Szabó L.) 11 2. A tengeri és óceáni medencék kialakulása, alaktana (Szabó L.) 15 3. Óceánok–tengerek szigetei, szigetvilág (komplex jellemzés), tenger¬szorosok és tengeri csatornák (Szabó, L.) 37 3.1. A szigetek kialakulása 37 3.2. A szigetek fejlődése és felszínük kialakulása 38 3.3. A szigetek éghajlatát befolyásoló tényezők 39 3.4. Tengerszorosok és tengeri csatornák 39 3.5. Magellán-szoros 39 3.6. Gibraltári-szoros 40 3.7. Dardanellák 40 3.8. Szuezi-csatorna 40 3.9. Panama-csatorna 41 3.10. Korinthoszi-csatorna 42 4. A tengervíz tulajdonságai (Loksa, G.) 43 4.1. Sótartalom 43 4.1.1. A felszíni víz sótartalma 45 4.1.2. A mélyvíz sótartalma 46 4.1.3. A tengervíz színváltozásai 48 4.2. A tenger−légkör kapcsolatrendszer 49 4.2.1. A tenger mint globális hőtartály 49 4.2.2. A tengervíz hőmérsékleti viszonyai 51 4.2.3. A tengeri jég 54 4.2.4. A tengervíz hőháztartása 55 4.3. A tengervízmozgás jelenségei 56 4.3.1. A tengervíz hullámzása 56 4.3.2. A tengervíz áramlása 57 4.3.3. Ismertebb tengeráramlások 60 4.3.4. A tengerjárás 60 4.4. A tengerek és óceánok hatása az éghajlatra 61 4.4.1. A parti szél 62 4.4.2. Az El Niño-jelenség 63 4.4.3. A nagy óceáni szállítószalag 64 5. Vulkanizmus és földrengés az óceánok térségeiben (Szabó, L.) 67 6. Tengerek, óceánok élővilága (Szabó, L.) 73 6.1. Óceánok és tengerpartok növényzete (Borhidi, A.) 73 6.2. A dűnék növényzete 77 6.3. A párnanövények birodalma 85 6.4. Elevenszülő növények 89 7. Óceánok és tengerek állatvilága (Szabó, L.) 93 7.1. Az egyes földrajzi régiók állatvilága 95 7.1.1. Arktikus régió 95 7.1.2. Északi mérsékeltövi régió 97 7.1.3. Trópusi (tengeri) régió 98 7.1.4. Déli mérsékeltövi régió 99 7.1.5. Antarktikus régió 100 7.2. Félsós brakvizek (mixohalin vizek) állatvilága 101 7.3. A tengerparti mangroveerdők állatvilága 101 7.4. A szigetek élővilága 101 8. A tengeri (óceáni) fenék ásványi készletei (Vidéki, I., Szabó, L.) 103 9. Tengeri halászat és akvakultúra (Vidéki, I.) 105 9.1. A halfogás számára kedvező területek 105 9.2. A halászat és az akvakultúra jelentősége 106 9.3. A halászat eredményeinek alakulása 107 9.4. A túlhalászás fenyegető veszélye 112 9.5. Halászati termékek (kül)kereskedelme 113 9.6. Halászati ágazatokból élők 114 9.7. Eszközök a tengeri halászatban 115 9.7.1. Kisszerszámos eszközök 115 9.7.2. Nagyszerszámos eszközök 116 9.7.3. Élő segítség 118 10. Tengeri áruszállítás (Szabó, Sz., Lengyel, T.) 119 10.1. A vízi közlekedés jellemzői 119 10.2. A tengeri áruszállítás jelentősége 122 10.3. A tengeri áruszállításban használt fontosabb hajótípusok 125 10.4. A tengeri szállítás útvonalai 128 10.5. A kikötők jelentősége a tengeri áruszállításban 132 10.6. A kikötők működése 135 10.7. A legfontosabb európai behozatali kikötő: Rotterdam 136 10.8. A legfontosabb ausztrál kiviteli kikötő: Dampier 139 11. Kikötők létesítése különböző jellegű partvonalakon (Szabó, L.) 141 12. Nyílttengeri hajózás, a történelmi hajózási útvonalak; azok gazdasági jelentősége (hajótípusok bemutatásával) (Szabó, L.) 151 12.1. Az ókori kínaiak felfedezései 151 12.2. Az indiaiak és a malájok 152 12.3. Az ókori perzsák 152 12.4. A föníciaiak 152 12.5. Az ókori görögök útjai 152 12.6. A rómaiak 152 12.7. A középkor hajóútjai 153 12.8. Az arab kereskedelmi utak 153 12.9. Tengeri hajótípusok 153 12.9.1. Ókor 153 12.9.2. Középkor 154 12.9.3. Napjaink hajói 155 12.9.4. Különleges feladatú hajók 156 13. Turizmus a tengerek és az óceánok térségében (Michalkó, G.–Szalai, K.–Vízi, I.) 157 13.1. A tengerek és az óceánok mint a turisztikai tevékenység színterei 158 13.2. A tengerek és az óceánok klímája a turizmus szolgálatában 158 13.3. Tengeri turizmus a természeti jelenségek vonzásában 159 13.4. Tenger- és óceánparti országok a világ turizmusának fókuszában 160 13.5. A tengerek és az óceánok kiemelt turisztikai terméke, a cruise turizmus 161 13.6. A tengeri természeti katasztrófák és a turizmus kapcsolata 162 13.7. Ökoturizmus és természetvédelem a partvidékeken 163 13.8. A világtenger fenntartható turizmusa 164 13.9. Tematikus tengeri parkok 165 13.10. A tengeri betegségről (Szabó, L.) 166 14. Nemzetközi tengerjog (Orlovits, Zs.) 167 14.1 Az állam területi felségjoga 167 14.1.1. Az államterület 167 14.1.2. A területi felségjog korlátozása 168 14.1.3. Az állam tengeri területe 169 14.1.4. Beltenger és létesítményei 169 14.1.5. A parti tenger 170 14.1.6. Korlátozott állami joghatóságú tengeri övezetek 171 14.1.7. Csatlakozó övezet 172 14.1.8. Kizárólagos gazdasági övezet 172 14.1.9. Kontinentális talapzat 173 14.1.10. A nyílt tenger 174 14.2. A tengeri környezet jogi védelme 176 14.3. Nemzetközi tengerjogi szervezetek 177 14.3.1. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 177 14.3.2. Nemzetközi Tengerfenék Hatóság 178 14.3.3. Nemzetközi Tengerjogi Bíróság 178 14.4. A tengeri fuvarozás és utaztatás jogi szabályozása 179 14.4.1. A tengeri fuvarozás 179 14.4.2. Az utazási szerződés 182 15. Fogalomtár (Szabó, L.: Dudás György nyomán, rövidítéssel, illetve kiegészítéssel) 185 Irodalom 193 Mellékletek (Szabó, L.) 197 Nyílt tengerek élőlényei 198 Óceánok 199 A Föld legnagyobb tengerei 199 A Föld fontosabb tengerszorosai 199 A Föld legnagyobb szigetei 200 A Föld legnagyobb félszigetei 200 A Föld legfontosabb hajózócsatornái 201 A tengerfenék legmélyebb pontjai 201 A legforgalmasabb kikötők 201 Nagy szökőárak (cunamik) 202 A tengerek planktonsűrűsége 203 A pingvinek elterjedése és a földrajzi szélességgel együtt növekedő termete 204 Arktisz és Antarktisz faunájának jellegzetes képviselői 205 A trópusi tengerek faunájának jellegzetes képviselői 206 Az északi tengerpartok faunájának jellegzetes képviselői 207