NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ORVOSTAN

Szerkesztette: Ember István, Kiss István, Cseh Károly PTE-ÁOK – Dialóg Campus Kiadó, 2013 A PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézete az elmúlt 21 évben a köz/népegészségügyben, köz/népegészségtanban vezető oktató-, kutatóhellyé nőtte ki magát. Tehetséges fiatal szakemberek írták ezt a tankönyvet, rezidensek, PhD-hallgatók, külföldi kollégák és más szakmák képviselői, akik a Népegészségügyi Orvostan, korábbi nevén Közegészségtan, Népegészségtan, Megelőző Orvostan, Államorvostan, Szociális Medicina stb. nyomdokain haladva egy korszerű, XXI. századi igényeknek megfelelő tankönyvet hoztak létre mind a medikusok, mind a szakorvosjelöltek számára. Immáron a könyv 2. kiadását Ember, Kiss és Cseh professzorok a Pécsi, illetve a Semmelweis Egyetem vezető professzorai szerkesztették, konszenzusos alapon. Ők és munkatársaik a klasszikus közegészségtan alapjain állva a magyar közegészségügy legjobb hagyományait követve építették fel könyvüket, a megelőzésben fókuszálva az egyik legmodernebb orvosi és egészségtudomány-politikai pillérére, a genomikára, a genetikára, a molekuláris genetikára és epigenetikára, azaz a korszerű proaktív medicina módszertani alapjára, a molekuláris epidemiológiára. A kötet adatai: Formátum: A/4 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 576 oldal Tartalomjegyzék: AJÁNLÁS [Paller Judit] 13 PROLÓGUS [Ember István, Kiss István, Cseh Károly] 15 ELŐSZÓ [Ember István] 17 I. BEVEZETÉS [Ember István] 21 I.1. Bevezetés a népegészségügyi orvostanba 21 I.2. A népegészségügyi orvoslás története (A közegészségtan, hygiéne története) 26 II. A WHO ÉS TÖREKVÉSEI [Ember István, Balogh Erika] 35 III. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI CIKLUS [Ember István, Fehér Katalin] 39 IV. A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 41 IV.1. A magyar lakosság egészségi állapotának jellemzése [Balogh Erika, Berényi Károly, Ember István] 41 IV.2. Új epidemiológiai korszak Magyarországon. Halálozási viszonyok és életkilátások a XXI. század kezdetén Magyarországon [Józan Péter] 49 IV.2.1. Bevezetés 49 IV.2.2. Az epidemiológiai fejlődés szekuláris trendje, Magyarország helye Európában 49 IV.2.2.1. A születéskor várható élettartam (SZVÁÉ) alakulása 49 IV.2.2.2. A halandóság életkor szerint 52 IV.2.2.3. Haláloki halandóság 54 IV.2.2.4. Nemzetközi összehasonlítás 56 V. AZ ARCHEOGENETIKA ALAPJAI. A MAGYARSÁG GENOGRÁFIÁJA 59 V.1. Bevezetés 59 V.2. Magyarországi populációgenetikai kutatások 59 V.2.1. A klasszikus markerek vizsgálatán alapuló genetikai távolság meghatározásának eredményei (recens minták vizsgálata) 59 V.2.2. Miért alkalmasak a klasszikus genetikai markerek mellett a mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma polimorfizmusok a populációk származáselemzésére, eredetvizsgálatra? 60 V.2.2.1. Mitokondriális DNS polimorfizmusok vizsgálata 60 V.2.2.2. Y-kromoszóma polimorfizmusok vizsgálata 61 V.2.3. Archeogenetikai vizsgálatok 62 V.2.3.1. Archeogenetikai kutatási eredmények 63 V.3. A magyarországi roma lakosság 63 VI. DEMOGRÁFIA 65 VI.1. A demográfia alapjai [Klinger András, Kamarás Ferenc, Balogh Erika] 65 VI.1.1. A demográfia tárgya és forrásai 65 VI.1.1.1. A demográfia fogalma 65 VI.1.1.2. A demográfia forrásai 65 VI.1.2. A népesség száma és struktúrája 66 VI.1.2.1. Népességi fogalmak 66 VI.1.2.2. A népesség nemek szerint 67 VI.1.2.3. A népesség korösszetétele 68 VI.1.2.4. A népesség családi állapota 69 VI.1.3. Népességi változások (Népmozgalom) 70 VI.1.3.1. Születés, termékenység 70 VI.1.3.2. Halálozás, halandóság 73 VI.1.3.3. Házasságkötés, házasságmegszűnés 77 VI.2. Demográfiai helyzetkép [Kamarás Ferenc] 79 VI.2.1. A népesedési folyamatok jellemzői 79 VI.2.1.1. A népesség száma és összetétele 79 VI.2.1.2. Születés, termékenység, népességreprodukció 80 VI.2.1.3. Halálozások, mortalitás, várható élettartam 83 VI.2.2. Jövőbeli demográfiai kilátások 86 VII. EGÉSZSÉGFÖLDRAJZ [Pál Viktor, Tóth József, Ember István] 89 VII.1. A földrajzi és a térbeli szemlélet 89 VII.2. Orvosföldrajz – egészségföldrajz 89 VII.3. Az egészségföldrajz fő kérdései 90 VII.4. Az egészségföldrajz néhány kutatási témája 92 VIII. TÉREPIDEMIOLÓGIA [Horváth Tibor, Ember István] 95 VIII.1. Geographical Information System (GIS) 95 VIII.2. A területi egyenlőtlenségek leírása 95 IX. MOLEKULÁRIS KÖZEGÉSZSÉGTAN [Gombos Katalin, Ember István] 99 IX.1. A genomikai epidemiológia szerepe a népegészségügyben 101 IX.2. A genetikai epidemiológia 103 IX.3. Epigenetikai epidemiológia 105 IX.4. Az epigenetikai paradigmaváltás 106 X. EPIDEMIOLÓGIA 111 X.1. Általános epidemiológia [Kiss István, Orsós Zsuzsanna] 111 X.1.1. Történet, kialakulás, definíció 111 X.1.2. Az epidemiológiai gondolkodás alapjai 111 X.1.3. Epidemiológiai mutatók 112 X.1.3.1. Gyakorisági mutatók 112 X.1.3.2. Kockázati mutatók 114 X.1.3.3. A népességre gyakorolt hatás mutatói 115 X.1.4. Epidemiológiai vizsgálatok 115 X.1.4.1. Leíró epidemiológiai vizsgálatok 116 X.1.4.2. Keresztmetszeti vizsgálat 116 X.1.4.3. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 117 X.1.4.4. Ökológiai vizsgálatok 118 X.1.4.5. Intervenciós vizsgálatok 119 X.1.5. Az epidemiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos potenciális nehézségek 121 X.1.5.1. Random hibák 121 X.1.5.2. Torzítás 121 X.1.6. Harmadik változó hatása az expozíció-betegség kapcsolatra 122 X.1.6.1. Zavaró tényező (confounder) 122 X.1.6.2. Hatásmódosító tényező 123 X.1.6.3. Közbülső változó 123 X.1.7. Az összefüggések értékelése 124 X.2. A betegségmegelőzés általános alapjai [Gőcze Katalin, Marek Erika, Gombos Katalin, Prantner Ida, Szele Eszter, Ember István] 125 X.2.1. A preventív medicina szerepe az orvoslásban 125 X.2.2. Primer, szekunder, tercier prevenció 126 X.3. A háziorvosi szolgálat szerepe a betegségek megelőzésében [Király Roland] 127 X.4. Szűrés, szűrővizsgálatok [Kiss István, Orsós Zsuzsanna, Gombos Katalin, Prantner Ida, Szele Eszter, Ember István] 128 X.5. Molekuláris és prediktív epidemiológia; Kockázatbecslés, kockázatkezelés [Ember István] 133 X.5.1. Molekuláris és prediktív epidemiológia 133 X.5.2. Kockázatbecslés, kockázatkezelés 137 X.6. Biomarkerek: Új koncepció a megelőzésben [Ember István] 140 X.7. Kemoprofilaxis, kemoprevenció [Varjas Tímea, Szabó István, Ember István] 146 X.7.1. Bevezetés 146 X.7.2. Fertőző betegségek kemoprofilaxisa 146 X.7.3. Daganatos megbetegedések és a kemoprevenció 146 X.7.4. A kemopreventív szerek klasszifikációja hatásmechanizmus alapján 147 X.7.5. Klinikai kemoprevenciós vizsgálatok 147 X.7.6. A kemoprevenció eszközei 147 X.7.6.1. Természetes eredetű, táplálékokban megtalálható kemopreventív hatóanyagok 147 X.7.6.2. Kemoprevenciós vizsgálatok törzskönyvezett hatóanyagokkal – Új indikációk keresése 151 XI. NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 153 XI.1. Bevezetés a nem fertőző betegségek járványtanába [Kiss István] 153 XI.2. Szív- és érrendszeri betegségek járványtana [Kiss István] 155 XI.2.1. Ischaemiás szívbetegség 155 XI.2.2. Hypertonia 166 XI.2.3. Stroke 168 XI.3. Daganatok epidemiológiája [Orsós Zsuzsanna] 170 XI.3.1. A daganatepidemiológia főbb globális mutatói 170 XI.3.2. Tüdőrák 171 XI.3.3. Kolorektális daganatok 175 XI.3.4. Emlőrák 178 XI.3.5. Prosztatarák 180 XI.3.6. Gyomorrák 181 XI.3.7. Hasnyálmirigyrák 183 XI.3.8. Májrák 185 XI.3.9. Méhnyakrák 187 XI.3.10. Fej-nyaki daganatok 189 XI.3.11. Bőrrák 190 XI.4. Diabetes mellitus járványtana [Kiss István] 192 XI.5. Obesitas járványtana [Kiss István] 194 XI.6. Oszteoporózis járványtana [Kiss István] 196 XI.7. Légúti betegségek járványtana [Kiss István] 199 XI.7.1. Asztma járványtana 199 XI.7.2. Allergiás rhinitis járványtana 201 XI.7.3. Krónikus obstruktív tüdőbetegségek járványtana 202 XI.8. Gasztrointesztinális betegségek járványtana [Kiss István] 204 XI.8.1. Fekélybetegség járványtana 204 XI.8.2. Májcirrózis 205 XI.9. Depresszió járványtana [Kiss István] 207 XI.10. Szorongásos betegségek járványtana [Kiss István] 209 XI.11. Skizofrénia járványtana [Kiss István] 211 XI.12. Alzheimer-kór járványtana [Kiss István] 212 XI.13. A külső okokból bekövetkezett halálozások epidemiológiája [Orsós Zsuzsanna] 214 XI.13.1. Öngyilkosságok járványtana 214 XII. FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 219 XII.1. Bevezetés a fertőző betegségek járványtanába [Melles Márta] 219 XII.1.1. Bevezetés 219 XII.1.2. Fertőző betegségek előfordulási típusai 219 XII.1.3. Fertőző betegségek megelőzése 221 XII.1.4. Magyarország járványügyi helyzete 224 XII.2. Fertőző betegségek részletes epidemiológiája [Reuter Gábor, Németh Katalin, Tompity Tünde, Ember István] 227 XII.2.1. Életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek járványtana 227 XII.2.2. Élelmiszer útján terjedő fertőző betegségek járványtana 234 XII.2.3. A vírushepatitisek (hepatitis infectiosa) járványtana 248 XII.2.4. Légutakon keresztül terjedő fertőző betegségek 253 XII.2.5. Szexuális úton terjedő fertőző betegségek járványtana 259 XII.2.6. Haematogén és lymphogén úton terjedő fertőző betegségek járványtana 266 XII.2.7. Állatról-emberre terjedő fertőző betegségek járványtana (zoonosisok) 271 XII.2.8. Kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek járványtana 278 XII.2.9. Vírusos haemorrhagiás láz (VHL) 281 XII.2.10. Trópusi betegségek 284 XII.2.11. Az előző csoportokba be nem sorolható betegségek járványtana 284 XII.3. Védőoltások [Tompity Tünde, Németh Katalin] 287 XII.4. Infekciókontroll [Molnár Kornélia] 292 XII.5. Migrációs medicina 293 XII.6. Biológiai hadviselés, bioterrorizmus [Nádasi Edit] 294 XII.6.1 A biológiai hadviselés története 294 XII.6.2. A biológiai fegyverek általános jellemzése 294 XII.6.3. Potenciális biológiai fegyverek 295 XII.6.4. Védekezés, megelőzés 296 XIII. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN 299 XIII.1. Bevezetés [Varga Csaba] 299 XIII.2. Ökológiai alapfogalmak [Varga Csaba] 299 XIII.3. Magyarország környezet-egészségügyi helyzete [Fehér Katalin] 300 XIII.4. Bioklimatológia [Fehér Katalin] 304 XIII.5. Környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása [Kiss István] 309 XIII.5.1. Genetikai és környezeti tényezők a betegségek kialakulásában 309 XIII.5.2. Környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása a főbb betegségcsoportokban 315 XIII.6. Kémiai biztonság és környezettoxikológia [Varga Csaba, Ember István] 318 XIII.7. Higiénés toxikológiai vizsgálatok [Varga Csaba] 323 XIII.8. Higiénés genotoxikológiai vizsgálatok [Varga Csaba] 325 XIII.9. A levegő egészségtana [Fehér Katalin] 327 XIII.10. A vizek szennyezettségének hatása az emberi egészségre [Varga Csaba] 337 XIII.11. A talaj szennyezettségének hatása az egészségre [Varga Csaba] 342 XIII.12. A szennyvíz, a hulladékok és a veszélyes hulladékok egészségkárosító hatásai és kezelésük [Varga Csaba] 344 XIII.13. Település-egészségtan [Németh Katalin] 346 XIII.14. Közlekedés-egészségtan [Balogh Erika] 351 XIII.15. Fizikai eredetű kóroki tényezők [Merényiné Dombi Zsuzsanna] 355 XIV. KARCINOGENEZIS 357 XIV.1. Etiológiai tényezők [Gyöngyi Zoltán, Ember István] 357 XIV.2. Daganatkeletkezési modellek [Gyöngyi Zoltán, Ember István] 360 XIV.3. A karcinogén hatás kimutatása, megelőzés [Gyöngyi Zoltán, Ember István] 366 XIV.4. Táplálkozás és a rák [Kiss István] 370 XV. TERMÉSZET-EGÉSZSÉGTAN [Ember István] 375 XVI. TÁRSADALOM-EGÉSZSÉGTAN, SZOCIÁLIS MEDICINA, EGÉSZSÉGVÉDELEM, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 379 XVI.1. Általános társadalom-egészségtan [Ember István] 379 XVI.2. Az egészségpolitika alapelveiről a modern társadalmakban [Balázs Péter] 383 XVI.2.1. Általában a politikáról és az egészségpolitika alapelveiről a modern társadalmakban 383 XVI.2.2. Az egészségpolitika működésének alapelvei 384 XVI.2.2.1. Az egészségpolitika ideológiai alapjai 384 XVI.2.2.2. Szakmai-tudományos alapok 384 XVI.2.2.3. Területi hatókör 385 XVI.2.3. Szereplők az egészségpolitikában 385 XVI.3. Egészségvédelem, egészségfejlesztés [Simon Tamás, Balogh Erika] 386 XVI.3.1. Az egészség és a betegség 386 XVI.3.2. Az egészségmegőrzés 387 XVI.3.3. Egészségfejlesztés, egészségkultúra 388 XVI.3.4. A társadalmi-gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra. Az egészségfejlesztés alapjai 391 XVI.3.4.1. A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra 391 XVI.3.4.2. Az iskolázottság hatása az egészségre 392 XVI.3.4.3. A dohányzás hatása az egészségre 393 XVI.3.4.4. Az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus hatása az egészségre 395 XVI.3.4.5. A kábítószer-fogyasztás népegészségügyi vonatkozásai 396 XVI.3.4.6. Gerohygiéne 398 XVI.3.4.7. A társadalom perifériájára szorult csoportok egészségvédelme 399 XVI.4. A család-, anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelem feladatai [Jakabfi Péter] 400 XVI.5. Útban a nemzetegészségtan felé. A romániai lakosság, az erdélyi magyarság egészségi állapotának jellemzése [Ábrám Zoltán] 402 XVI.6. A roma közösségek egészségi állapota [Orsós Zsuzsanna, Berényi Károly, Ember István] 406 XVI.7. Humán erőforrás az egészségügyben és a népegészségügyben 409 XVI.7.1. Orvosi létszámok és a nemzetközi orvos migráció aktuális hatása Magyarországon [Balázs Péter] 409 XVI.7.2. A pályán lévő egészségügyi szakdolgozók helyzete (létszáma, összetétele) [Betlehem József] 411 XVI.8. Az egészségbiztosítás és egészségügyi finanszírozás alapjai [Boncz Imre, Sebestyén Andor] 413 XVI.8.1. Bevezetés 413 XVI.8.2. Az egészségügyi rendszerek csoportosítása és jellemzőik 414 XVI.8.2.1. Bismarck-féle szolidaritás elvű társadalombiztosítás 414 XVI.8.2.2. Beveridge-féle állami egészségügyi szolgálat 414 XVI.8.2.3. Erős öngondoskodásra épülő rendszer (magánbiztosítás) 414 XVI.8.2.4. Szemaskó-féle szocialista egészségügyi rendszer 415 XVI.8.3. Forrásáramlás az egészségügyi rendszerekben 415 XVI.8.3.1. Forrásteremtés 415 XVI.8.3.2. Forrásgyűjtés 415 XVI.8.3.3. Forrásallokáció 416 XVI.8.4. Finanszírozási technikák az egészségügyben 416 XVI.8.4.1. Retrospektív versus prospektív fizetési módszerek 416 XVI.8.4.2. Fix előirányzatú rendszerek (bázisfinanszírozás) 416 XVI.8.4.3. Teljesítmény elvű finanszírozás 416 XVI.8.5. A magyar egészségügy finanszírozásának módszerei 417 XVI.8.5.1. Háziorvosi ellátás finanszírozása 417 XVI.8.5.2. Járóbeteg szakellátás 418 XVI.8.5.3. Aktív fekvőbeteg szakellátás 418 XVI.8.5.4. Krónikus fekvőbeteg szakellátás 419 XVI.8.6. Összefoglalás 419 XVI.9. Minőségmenedzsment az egészségügyben [Belicza Éva] 419 XVI.9.1. Minőség az egészségügyben 419 XVI.9.1.1. A minőség komponensei 420 XVI.9.1.2. A minőség dimenziói 421 XVI.9.2. Az egészségügyi szolgáltatások szabályozása, működésük mérése és értékelése 421 XVI.9.2.1. Az ellátási folyamatok szabályozása 421 XVI.9.2.2. Az ellátást nyújtó szervezetek működésének szabályozása: standardok, szabványok 422 XVI.9.2.3. Az ellátási gyakorlat felülvizsgálata: audit 422 XVI.9.2.4. Az ellátás mérése és értékelése: indikátorok alkalmazása 422 XVI.9.3. A minőség biztosítását célzó programok 422 XVI.9.4. A minőségbiztosítás nemzetközi és hazai gyakorlata 423 XVII. TÖRTÉNELEM-EGÉSZSÉGTAN [Ember István, Balogh Erika] 425 XVII.1. Bevezetés a történelem-egészségtanba 425 XVII.2. Magyarország történeti demográfiája 429 XVII.3. „Trianon szindróma” 437 XVIII. FOGLALKOZÁS-ORVOSTAN ÉS MUNKAEGÉSZSÉGTAN 449 XVIII.1. Bevezetés [Tibold Antal, Huszár András] 449 XVIII.1.1. Munkavédelem 449 XVIII.1.2. Foglalkozás-egészségügy története [Felszeghi Sára, Cseh Károly] 450 XVIII.2. Megterhelés-igénybevétel fogalma [Felszeghi Sára, Cseh Károly] 450 XVIII.3. Munkahelyi kóroki tényezők [Huszár András, Tibold Antal, Tamás Edit, Horváth J. Attila, Felszeghi Sára, Cseh Károly] 451 XVIII.3.1. Fizikai kóroki tényezők [Morvai Veronika] 453 XVIII.3.1.1. Fizikai munka 453 XVIII.3.1.2. A munkahelyi magas és alacsony hőmérséklet hatása az egészségre 454 XVIII.3.1.3. A zaj okozta egészségkárosodás [Cseh Károly , Felszeghi Sára] 456 XVIII.3.1.4. Vibrációs ártalmak [Cseh Károly , Felszeghi Sára] 457 XVIII.3.1.5. Túlnyomáson végzett munka [Tibold Antal] 458 XVIII.3.1.6. Ionizáló sugárzás [Cseh Károly , Felszeghi Sára] 459 XVIII.3.1.7. A nem ionizáló sugárzások [Cseh Károly] 461 XVIII.3.2. Kémiai kóroki tényezők és egészségkárosító hatásuk [Morvai Veronika] 465 XVIII.3.2.1. Határértékek, megengedett munkahelyi légtérkoncentrációk 465 XVIII.3.2.2. Veszélyes anyagok a munkahelyen 467 XVIII.3.2.3. Porok, por okozta megbetegedések és megelőzésük 469 XVIII.3.2.4. Szervetlen ipari mérgek toxikológiája [Tibold Antal] 470 XVIII.3.2.5. Szerves ipari és mezőgazdasági mérgek toxikológiája [Tibold Antal] 475 XVIII.3.2.6. Műanyagiparral kapcsolatos toxikológiai ismeretek [Tibold Antal] 479 XVIII.3.2.7. Egyéb vegyi anyagok [Tibold Antal] 481 XVIII.3.3. Biológiai kóroki tényezők [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 481 XVIII.3.4. Pszichoszociális kóroki tényezők, munkahelyi stressz [Felszeghi Sára] 482 XVIII.3.5. Ergonómiai kóroki tényezők [Felszeghi Sára, Cseh Károly] 483 XVIII.3.6. A foglalkozás-egészségügyben megjelent új kockázati tényezők [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 485 XVIII.4. Foglalkozási megbetegedések. Diagnózis, bejelentés [Morvai Veronika] 489 XVIII.5. Alkalmassági vizsgálatok [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 491 XVIII.6. A munkahelyi kockázatértékelés [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 493 XVIII.7. Egyéni védőeszközök [Cseh Károly, Felszeghi Sára] 494 XIX. TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGTAN ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 497 XIX.1. Táplálkozás-egészségtan [Figler Mária] 497 XIX.1.1. Bevezetés 497 XIX.1.2. Élelmezés és táplálkozás-egészségtan 498 XIX.1.3. Táplálkozási útmutatók 502 XIX.1.4. A tápanyagokról részletesen (különböző tápanyagok forrásai, beviteli ajánlások) 503 XIX.1.5. A kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás 513 XIX.1.6. Nutrigenomika 515 XIX.1.7. Magyarországi táplálkozási vizsgálatok 516 XIX.2. Élelmiszer-biztonság [Szeitzné Szabó Mária] 517 XIX.2.1. Bevezetés az élelmiszer-biztonságba 517 XIX.2.2. Az élelmiszer-biztonság megvalósulása 518 XIX.2.3. Élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők 519 XIX.2.4. Az élelmiszer-biztonsági veszélyekkel kapcsolatos egészségügyi kockázat 525 XIX.2.5. Teendők élelmiszer eredetű megbetegedések esetén 528 XX. KATASZTRÓFA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS [Németh Lídia] 531 APPENDIX 533 TEZAURUSZ [Juhász Krisztina] 535 EPILÓGUS [Ember István] 547 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 549 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 552 SZERZŐK 573