FORRÁSOK A TITKOSSZOLGÁLATOK POLITOLÓGIAI TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

Szerkesztő: Révész Béla JATE Press, 2010 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés Megjelenés éve: 2010 Terjedelem: 278 oldal Tartalomjegyzék: Előszó I. A TITKOSSZOLGÁLATOK KUTATÁSÁNAK ESÉLYEI A POLITOLÓGIÁBAN 1. Kutatási problémák és lehetőségek 1.1. A kutatási objektum változásai 1.2. A titkosszolgálatok vizsgálatának eddigi irányai 1.3. A titkosszolgálatok politikai/politológiai relevanciái 1.4. A titkosszolgálati politológia egy tematikai modellje 2. A titkosszolgálatok vizsgálata mint önálló kutatási problémakör 2.1. A titkosszolgálati tevékenység általános kérdései 2.2. A titkosszolgálatok helye a biztonságpolitikai intézményrendszerben 2.3. A titkosszolgálati tevékenység jellemzői 2.4. A titkosszolgálatok ellenőrzése és irányítása 2.4.1. A törvényhozó hatalom 2.4.2. A kormány 2.4.3. A bírói hatalom 2.4.4. Az alkotmányos kontroll II. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 1. A titkosszolgálati funkció régen és most 1.1. A kémkedés kezdetei 1.2. A magyar titkosszolgálat története 1.3. A hatályos szabályozás kialakulása 2. Az állambiztonsági szervek strukturális változásai 1945–1995 2.1. Katonai szervezet 1947–1990 2.2. Polgári állambiztonsági szervezet 1945–1989 2.3. A Minisztertanács 6000/1975. sz. határozata az állambiztonsági feladatokról 2.4. A BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség szervezeti felépítése (1979) 2.5. A BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség megszüntetése – 1990. január–február („Duna-gate”) 2.6. Az új nemzetbiztonsági szolgálatok létrehozása 3. A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmenti szabályozásáról szóló törvényjavaslat előterjesztése 4. Indoklás a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslathoz (1994) 5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája 5.1. Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.2. Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.3. Korózs Lajos, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.4. Dr. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.5. Dr. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.6. Dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka III. STRUKTÚRÁK ÉS FUNKCIÓK 1. A Nemzetbiztonsági Hivatal belső elhárító és alkotmányvédelmi feladatai 1.1. Külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése, elhárítása 1.2. Az alkotmányos rend elleni törekvések felderítése, elhárítása 1.3. Terrorcselekmények felderítése, elhárítása 1.4. A gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságot veszélyeztető törekvések felderítése, elhárítása 1.5. Fontos szervek biztonsági védelme 1.6. Fontos személyek védelme, ellenőrzése 1.7. Bevándorlók, menekültek, letelepedők ellenőrzése 1.8. Állam elleni, emberiség elleni és egyéb bűncselekményekre vonatkozó információszerzés, felderítés 1.9. Ellenőrzött termékek és technológiák, haditechnikai eszközök és szolgáltatások forgalmának felderítése, iparbiztonsági ellenőrzés 2. A titkos információgyűjtés törvényességi feltételei 2.1. Dokumentáltság 2.2. Célhozkötöttség 2.3. Szükségesség 2.4. Az eszköz és a módszer alkalmassága 2.5. Arányosság 2.6. A személyes adat útjának követhetősége 2.7. Törvényes adatminősítés 3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 4. A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében működő állambiztonsági intézmények 4.1. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a Kormánynak 4.2. A Nemzetbiztonsági Iroda feladat- és hatásköre 4.3. Nemzeti Biztonsági Felügyelet 5. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felvételi követelményei 5.1. A Nemzetbiztonsági Hivatal 5.2. Információs Hivatal 5.3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 6. A Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatai 6.1. A hivatalos kapcsolat 6.2. A társadalmi kapcsolat 6.3. A titkos kapcsolat 7. A nemzetbiztonsági szolgálatok kommunikációjának változásai 7.1. A szolgálatok saját kommunikációs stratégiája 7.2. A kormány kommunikációs gyakorlata a szolgálatokkal kapcsolatban 7.3. Más szervezetek és szakértők öntevékeny kommunikációja a szolgálatokról 7.4. A magyar médiumok „önálló” kezdeményezései, megnyilvánulásai a szolgálatokról 7.5.A hatékonyabb biztonságvédelmi kommunikáció alapja és célja IV. PROBLÉMÁK ÉS KIHÍVÁSOK A GYAKORLATBAN 1. Húsz év esetei – a sajtó tükrében 2. A kormányellenes demonstrációk alkotmányellenes vonatkozásai 2.1. A társadalmi feszültségek közérzeti alapjai 2.2. Tömegmegmozdulások 2.3. A 2006. évi országgyűlési választások 2.4. A demonstrációk nemzetbiztonsági vonatkozásai 2.4.1. Tömegpolitika és mozgósítás 2.4.2. A Hivatal 2006 őszén 2.4.3. Galambos Lajos volt NBH főigazgató interjúja 3. Az utcai extrémizmus Európában 4. Az állambiztonság megismerésének két évtizede 4.1. A jogi szabályozás változásai 4.2. Az 1990– 994 közötti törvényhozási kezdeményezések 4.3. Az 1994. évi XXIII. törvény és az Alkotmánybíróság határozata 4.4. A titokvédelmi és a levéltári törvény 4.5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 4.6. A Történeti Hivatal létrehozása, majd állami szaklevéltárrá minősítése 4.7. A 2003. évi III. törvény a múlt feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról 4.8. Az állambiztonsági iratok átadása teljesítésének értékeléséről szóló Szakértői Bizottsági jelentés 4.9. A nyilvántartás adatait tartalmazó mágnesszalagok helyzete V. ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTELMEZÉSEK 1. A magyar nemzeti biztonsági stratégiák összehasonlító elemzése. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája 1.1. A 2002-es biztonsági stratégia 1.2. A 2004-es biztonsági stratégia 1.3. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája I. Értékek és érdekek II. Biztonsági környezet – fenyegetések, kockázatok, kihívások III. Célok, feladatok IV. A Nemzeti Biztonsági Stratégia megvalósításának eszközei V. Ágazati stratégiák 2. Egyes NATO-országok nemzetbiztonsági struktúrái 2.1. Amerikai Egyesült Államok 2.2. Belgium 2.3. Dánia 2.4. Franciaország 2.5. Görögország 2.6. Hollandia 2.7. Izland 2.8. Kanada 2.9. Luxemburg 2.10. Nagy-Britannia 2.11. Németország 2.12. Norvégia 2.13. Olaszország 2.14. Portugália 2.15. Spanyolország 2.16. Törökország 3. A terrorizmus értelmezései 3.1. A terrorizmus politikai értelmezése 3.2. A terrorizmus kriminológiai értelmezése 3.3. A politológiai és a kriminológiai közelítésmód kölcsönhatásai 4. Posztmodern biztonsági kihívások 4.1. A biztonságpolitika elméleti keretei 4.2. A katonai szektorban jelentkező kihívások 4.3. A politikai szektorban jelentkező kihívások 4.4. A gazdasági szektorban jelentkező kihívások 4.5. A társadalmi szektorban jelentkező kihívások 4.2. A környezeti szektorban jelentkező kihívások Függelék 1. A titkosszolgálat nyelve 2. A felhasznált szövegek, dokumentumok eredeti lelőhelyei 3. Nemzetbiztonsági jogszabályok 4. Az Alkotmánybíróság határozatai