HORVÁT ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I.

Szerző: Heka, László JATEPress, 2000 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés Megjelenés éve: 2000 Terjedelem: 312 oldal Tartalomjegyzék: Előszó Bevezetés I. fejezet – A HORVÁTOK HONFOGLALÁSA ÉS A FÜGGETLEN HORVÁT KIRÁLYSÁG BUKÁSA A horvát történelem forrásai A horvát hisztoriográfia A horvátok honfoglalása A nép neve Az állam megalapítása Trpimir (845–865), a horvát uralkodóház megalapítója Branimir (879–892), a független horvát hercegség megalapítója Horvátország királyság lesz Tomiszláv (910–923) idején Sztjepán Drzsiszláv (969–997), Horvátország és Dalmácia királya IV. Petar Kresimir (1058–1075) kiterjesztette hatalmát a szomszéd területekre Zvonimir (1075–1089), a pápa szövetségese II. Sztjepán (1089–1090), az utolsó Trpimirovics-házi uralkodó Szent László királyunk és a horvátok Kálmán király a horvát trónon Horvátország állami szervezete a nemzeti uralkodóház idején Az udvar Az udvari kancellária Az államkincstár (aerarium regium, fiscus regales) A horvát bán A zsupánságok, a zsupánok A városok (civitatis) A falu (villa) Az egyház Jogforrások II. fejezet – A MAGYAR–HORVÁT ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖNYVES KÁLMÁNTÓL 1526-IG A magyar–horvát államközösség kezdetei Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban Könyves Kálmán (1095–1116) II. István (1116–1131) II. (Vak) Béla (1131–1141) II. Géza (1141–1162) III. István (1162–1172) – Horvátország a bizánciak kezére került III. Béla (1172–1196) visszavette Horvátországot és Dalmáciát Bizánctól Imre (1196–1204). A keresztesek elfoglalták Zárát Velence számára II. András (1205–1235) Aranybullája A horvát főurak ellenségeskedései A bribiri (brebiri) hercegek (Subicsok) Vegliai hercegek (knezivo Krčki) Kacsics (omisi) hercegek Cetini hercegek Babonics (Baboneg) Vodicsai hercegek IV. Béla (1235–1270) és a tatárjárás V. István (1270–1272) A Subicsok (későbbi Zrínyiek) Az Anjou-házi királyok uralkodása Horvátország I. Károly idején I. (Nagy) Lajos kiterjesztette hatalmát Horvátországra is Mária uralkodása (1382–1385, 1386–1395) – horvátországi lázadás Trón körüli zavargások (Hunyadi) Mátyás (1458–1490) II. Ulászló (1490–1516) II. Lajos (1516–1526) Bosznia alkotmány- és jogtörténete A boszniai bogumilok (eretnekek) A boszniai uralkodók Horvátország belső szervezete az 1102–1526-ig terjedő időszakban Horvátország alkotmányossága A Szent Korona eszme Horvátország alkotmánya A horvát bán A horvát szábor A szlavón szábor 1. A bán elnöklete alatt tartott szlavón szábor 2. A király elnöklete alatt tartott szlavón szábor A horvát–dalmát szábor Az ítélőmester (protonotarius, prabilježnik) Az igazságszolgáltatás Az adózás A vármegyék, zsupánságok (comitatus) A városok A pénznem és a címerek Az egyház A jogforrások 1. A szokásjog 1.1. A Hármaskönyv (Tripartitum) 1.2. A városi jogkönyvek 1.3. A tárnoki cikkek (Articuli juris tavernicalis) 2. A törvény 2.1. A vinodoli törvénykönyv 3. A privilégium 4. A statutum A Raguzai Köztársaság (Respublica Ragusina) története Raguza belső berendezkedése A Nagytanács A Bölcsek tanácsa – Szenátus Kistanács A herceg (rector) Raguza hadserege A raguzai diplomácia Az egyház Raguza tengerészete A Raguzai Köztársaság bukása III. fejezet – A MOHÁCSI VÉSZTŐL 1848-IG Két király a trónon: I. Ferdinánd és Szapolyai János I. Miksa (1564–1576) A horvát parasztfelkelés I. Rudolf (1576–1608) A katonai határőrvidék keletkezése és megszűnése A tizenötéves háború II. Mátyás (1608–1619) II. Ferdinánd (1619–1637), III. Ferdinánd (1635–1637–1657) és I. Lipót (1657–1705) Wesselényi-féle (Zrínyi–Frangepán) összeesküvés A felszabadulási hadjárat A Habsburg-abszolutizmus kifejlődése I. József (1705–1711) és III. Károly (1711–1740) A horvát Pragmatica Sanctio Mária Terézia (1740–1780) A mai Szlavónia megalapítása Fiume II. József (1780–1790) A horvát kérdés I. Ferenc (1792–1835) Az illír mozgalom V. Ferdinánd (1835–1848) Az első pártok Horvát-Szlavónországban Horvátország belső szervezete 1526–1848 között Az ország neve Báni tanács 1848–1850 Vármegyék (županie) Városok Horvát-Szlavónország úrbéri viszonyai Az egyház Irodalom Mellékletek A horvát bunyevácok (dalmaták) Szeged életében Miért dalmaták? A bunyevácok letelepedése Magyarországon A szegedi dalmaták Tisztújítások Szegeden a 18. század első felében Bajalics (Bajalia, Bajadics) Dugonics (Dugonya) Siskovics (Siskovity) Vedres (Vedrić, Vödrits, Vődrős) A horvát (szlavón-dalmát) bánok (a magyar királyok idején) Térképek