A ZENEI SZÉP

Javaslat a zene esztétikájának újragondolására Claves ad Musicam sorozat Szerző: Eduard Hanslick Fordította: Csobó Péter György Typotex Kiadó, 2007 „Először is érzések vagy «szép érzések» felkeltésében határozzák meg a zene célját és rendeltetését. Másodszor az érzésekben jelölik meg a tartalmat, amelyet a zeneművészet a maga műveiben ábrázol. Van a két tételben valami közös, hogy tudniillik az egyik éppoly hamis, mint a másik.” „… ami a hangszeres zenéről állítható, az általában érvényes a zeneművészetre. Ha a zene valamely általános meghatározottságát vizsgáljuk, mintegy lényegét és természetét jellemzendő, határait és irányát megállapítandó, akkor csakis a hangszeres zenéről eshet szó. Arról, amire a hangszeres zene nem képes, sohasem szabad állítanunk, hogy a zene képes rá; mivel csak a hangszeres zene tiszta, abszolút zeneművészet.” „A költészet egyesítése a zenével és az operával balkézről kötött frigy.” „A zeneművészet esztétikájának (…) minden következtetésében ragaszkodnia kell ahhoz az elvhez, hogy ahol a sajátosan zeneiről van szó, ott a nyelvi analógiák minden érvényüket elveszítik.” „... a zeneművészet szépsége … sajátosan zenei. Ezen olyan szépet értünk, amely nem függ rajta kívüli tartalomtól, nem is igényli azt, és egyedül a hangokban és azok művészi összekapcsolódásában rejlik. Önmagukban vonzó hangzások értelemmel teli kapcsolódásai, összehangzásuk, ellentétük, kergetődzésük, egymásra-találásuk, nekilendülésük és elhalásuk – ez az, ami szabad formákban szellemi szemléletünk elé lép, és mint szép tetszik.” A kötet adatai: Formátum: A/5 Megjelenés éve: 2007 Terjedelem: 360 oldal