REUMATOLÓGIA - EGYETEMI JEGYZET

Szerkesztette: Szekanecz Zoltán, Dr. SpringMed Kiadó, 2011 Az egyetemi jegyzetnek készült mű a debreceni Egyetem Orvosi Fakultásán, a Reumatológiai Tanszék munkatársainak közreműködésével jött létre. A könyv felöleli a reumatológiai kórképek elméleti hátterét, diagnosztikáját, és modern kezelését is. A könyv nem egyszerűen egy előadásjegyzet nyomtatásba öntött formája, hanem a nagy kézikönyvek és külföldi „textbook”- ok tematikáját követi tömör, mégis áttekinthető formában. Az első hét fejezetben a reumatológiai propedeutika mellett egy rövid elméleti immunológiai áttekintés szerepel. Ugyancsak ide tartozik egy reumatológiai terápiás blokk, mely áttekintést ad a gyógyszeres terápia, fizioterápia, gyógytorna/mozgásterápia és a reumatológiai rehabilitáció kérdésköréről. A jegyzet másik felében az egyes kórképek kerülnek bemutatásra: az arthritisek, a szisztémás autoimmunreumatológiai kórképek, a gyermekreumatológiai betegségek, a degeneratív kórképek, a metabolikus csontbetegségek, a lágyrész-reumatizmusok és egyéb ritkább, de fontos határterületi kórállapotok. A szerzők célja, hogy az orvostanhallgatók a vizsgára való felkészülés során jól használható egyetemi jegyzethez jussanak, egyúttal a könyv anyaga alapot teremthessen a szakvizsgára való felkészüléshez is. Emellett a gyakorló reumatológusok, háziorvosok és egyéb diszciplínák képviselői is haszonnal forgathatják a könyvet, melyben sok aktuális tudnivaló és újdonság egyaránt olvasható. A kötet adatai: Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 344 oldal Tartalomjegyzék: ELŐSZÓ 1. MOZGÁSSZERVI PROPEDEUTIKA (Szekanecz Zoltán) 1.1. Bevezetés 1.2. Anamnézisfelvétel 1.3. Fizikális vizsgálat 1.4. Laboratóriumi vizsgálatok 1.4.1. Vérvizsgálatok 1.4.2. Vizeletvizsgálatok 1.4.3. A synoviális folyadék vizsgálata 1.5. Képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok 1.5.1. Hagyományos röntgenfelvétel 1.5.2. Izotópdiagnosztika 1.5.3. Computertomographia (CT) 1.5.4. Mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat 1.5.5. Mozgásszervi ultrahang 1.5.6. Egyéb műszeres vizsgálatok 1.6. Biopsziák és szövettani vizsgálatok 1.7. Konzultációk 2. A REUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEK PATOGENEZISE (Nagy György) 2.1. Bevezetés 2.2. Az autoimmun-reumatológiai betegségek genetikája 2.2.1. MHC gének 2.2.2. Egyéb genetikai tényezők 2.3. Környezeti tényezők, fertőzések 2.4. Klinikai tüneteket megelőző immunregulációs zavar és autoimmunitás 2.4.1. Anti-DNS antitestek 2.4.2. Autoantitestek és autoreaktív T-sejtek RA-ben 2.5. Klinikai tünetek kezdete, a betegséget kiváltó okok 2.6. Eff ektormechanizmusok a gyulladásos folyamat fenntartásában és szabályozásában 2.6.1. T-lymphocyták aktivációja és T-sejt-szubpopulációk autoimmun betegségekben 2.6.2. B-lymphocyták funkciói, szerepük autoimmun betegségekben 2.6.3. Monocyták, macrophagok 2.6.4. Dendritikus sejtek 2.6.5. Cytokinek, chemokinek 2.6.6. Az immunrendszer sejtjeinek vándorlása, angiogenezis 2.7. A krónikus gyulladás késői következményei: szöveti destrukció 3. ARTHRITISEK ÉS AUTOIMMUN KÓRKÉPEK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA (Szűcs Gabriella) 3.1. Alapvető eldöntendő kérdések 3.2. Tünetorientált differenciáldiagnosztika 3.2.1. Az ízületi folyamat alapvető szempontjai 3.2.2. Extraarticularis manifesztációk 3.2.3. Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok 4. GYÓGYSZERES TERÁPIA (Szekanecz Zoltán) 4.1. Bevezetés 4.2. Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek 4.2.1. Hatásmechanizmus, alkalmazás 4.2.2. Mellékhatások, kockázatok 4.2.3. Gyógyszer-interakciók 4.2.4. COX enzim, izoenzimek 4.3. Az ízületi porc pótlása: az arthrosis „bázisterápiája” 4.4. Kortikoszteroidok 4.5. Hagyományos immunszuppresszió − bázisterápia 4.6. Biológiai (célzott) terápia 4.7. Az osteoporosis gyógyszerei 4.7.1. Az osteoporosis bázisterápiája 4.7.2. Antireszorptív szerek 4.7.3. A csontépítést fokozó és kettős hatású szerek 5. FIZIO?BALNEOTERÁPIA (Roberto Gomez) 5.1. A fizioterápia fogalma 5.2. A fizioterápia felosztása 5.3. Elektroterápia 5.3.1. Kisfrekvenciás elektroterápia 5.3.2. Középfrekvenciás elektroterápia 5.3.3. Nagyfrekvenciás elektroterápia 5.4. Fototerápia 5.5. Mechanoterápia 5.5.1. Ultrahang-terápia 5.6. Balneoterápia, hidroterápia 5.6.1. Termálfürdő-kezelés (balneoterápia) 5.6.2. Hidroterápiák 6. MOZGÁSTERÁPIA (Némethné Gyurcsik Zsuzsanna) 6.1. Bevezetés 6.2. Az akut szak teendői 6.3. A krónikus szak teendői és mozgásterápiás céljai 6.3.1. Gerincbetegségek esetén 6.3.2. Váll-vállöv érintettsége 6.3.3. Könyök 6.3.4. Csukló, kéz 6.3.5. Csípő 6.3.6. Térd 6.3.7. Boka, láb 7. A REHABILITÁCIÓ ELVEI ÉS GYAKORLATA REUMATOLÓGIAI KÓRKÉPEKBEN (Vekerdy-Nagy Zsuzsanna) 7.1. A rehabilitáció általános fogalmai 7.2. Reumatológiai betegségekben várható rehabilitációs szükségletek 7.3. Gyulladásos betegségek: rheumatoid arthritis 7.4. Jellegzetességek más eredetű gyulladásos betegségekben 7.4.1. Arthritis psoriatica (APs) 7.4.2. Spondylitis ankylopoetica (SPA) 7.5. Degeneratív betegségek 7.5.1. A térdízület rehabilitációja 7.5.2. A csípőízület rehabilitációja 7.5.3. A vállízület rehabilitációja 7.5.4. A gerinc rehabilitációja 7.6. Szisztémás autoimmun-reumatológiai kórképek 8. RHEUMATOID ARTHRITIS ÉS ROKON KÓRKÉPEK (Surányi Péter) 8.1. Definíció 8.2. Epidemiológia 8.3. Patomechanizmus 8.4. Panaszok és tünetek 8.4.1. Kezdeti klinikai kép, mozgásszervi elváltozások 8.4.2. Extraarticularis megnyilvánulások 8.5. Diagnosztika 8.5.1. Laboratóriumi vizsgálatok 8.5.2. Képalkotó eljárások 8.5.3. A korai diagnózis jelentősége 8.5.4. Diff erenciáldiagnózis 8.6. Kezelés 8.7. Kórlefolyás, prognózis, a progresszió mérése 8.7.1. Kórlefolyás, prognózis 8.7.2. A progresszió mérése 8.8. Rokon kórképek 8.8.1. Felty-szindróma 8.8.2. Felnőttkori Still-betegség 9. SZISZTÉMÁS AUTOIMMUN?REUMATOLÓGIAI KÓRKÉPEK (Szűcs Gabriella) 9.1. Bevezetés 9.2. Nem differenciált collagenosis 9.2.1. Definíció 9.2.2. Klinikai kép, diagnózis, lefolyás, kezelés 9.3. Szisztémás lupus erythematosus 9.3.1. Definíció, epidemiológia 9.3.2. Etiopatogenezis 9.3.3. Klinikai tünetek 9.3.4. Diagnózis 9.3.5. SLE alcsoportok 9.3.6. Kezelés 9.3.7. SLE és terhesség 9.3.8. Prognózis 9.4. Antifoszfolipid-szindróma 9.4.1. Definíció, epidemiológia 9.4.2. Etiopatogenezis 9.4.3. Klinikai tünetek, diagnózis 9.4.4. Kezelés 9.5. Szisztémás sclerosis (scleroderma) 9.5.1. Defi níció, epidemiológia 9.5.2. Etiopatogenezis 9.5.3. Klinikai tünetek 9.5.4. Diagnózis 9.5.5. Kezelés 9.5.6. Prognózis 9.6. Gyulladásos izombetegségek (myositisek) 9.6.1. Defi níció, epidemiológia 9.6.2. Etiopatogenezis 9.6.3. Klinikai tünetek 9.6.4. Diagnózis 9.6.5. Kezelés 9.7. Sjögren-szindróma 9.7.1. Defi níció, epidemiológia 9.7.2. Etiopatogenezis 9.7.3. Klinikai tünetek 9.7.4. Diagnózis 9.7.5. Kezelés 9.8. Kevert kötőszöveti betegség 9.8.1. Defi níció, epidemiológia 9.8.2. Etiopatogenezis 9.8.3. Klinikai tünetek, diagnózis 9.8.4. Kezelés 9.9. Átfedő (overlap) szindrómák 9.10. Szisztémás vasculitisek 9.10.1. Defi níció, felosztás 9.10.2. Etiopatogenezis 9.10.3. Klinikai tünetek, diagnózis 9.10.4. Henoch−Schönlein-purpura 9.10.5. Cryoglobulinaemiás vasculitis 9.10.6. Vasculitis leukocytoclastica cutanea 9.10.7. ANCA-asszociált vasculitisek 9.10.8. Polyarteritis nodosa 9.10.9. Kawasaki-kór 9.10.10. Óriássejtes arteritis és polymyalgia rheumatica 9.10.11. Takayashu-arteritis 9.10.12. Egyéb vasculitisek 10. GYERMEKREUMATOLÓGIA (Rákóczi Éva) 10.1. Bevezetés 10.2. Juvenilis idiopathiás arthritis 10.2.1. Csoportosítás 10.2.2. Szisztémás forma 10.2.3. Oligoarticularis JIA 10.2.4. Polyarticularis JIA 10.2.5. Juvenilis arthritis psoriatica 10.2.6. Juvenilis enthesopathiás arthritis 10.2.7. Nem diff erenciált egyéb arthritisek (NDP) 10.2.8. Speciális diff erenciáldiagnosztikai szempontok 10.2.9. Gyógyszeres terápia 10.2.10. Betegkövetés 10.3. Juvenilis szisztémás lupus erythematosus (JSLE) 10.4. Juvenilis dermatomyositis 10.5. Juvenilis szisztémás sclerosis 10.6. Gyermekkori kevert kötőszöveti betegség (CMCTD) 10.7. Gyermekkori szisztémás vasculitisek 10.7.1. Klasszifikáció 10.7.2. Henoch−Schönlein-purpura 10.7.3. Kawasaki-betegség 10.8. Lázzal járó autoinfl ammatorikus szindrómák 11. SPONDYLARTHROPATHIÁK (Szántó Sándor) 11.1. Bevezetés 11.2. Spondylitis ankylopoetica (SPA) 11.2.1. A SPA előfordulása, patomechanizmusa és patológiája 11.2.2. A SPA tünetei 11.2.3. A SPA diagnózisa 11.2.4. A SPA kezelése 11.3. Arthritis psoriatica (APs) 11.3.1. APs előfordulása, patomechanizmusa és formái 11.3.2. Az APs diagnózisa 11.3.3. Az APs kezelése 11.4. Enteropathiás arthritisek 11.4.1. Enteropathiás arthritisek előfordulása és tünetei 11.4.2. Enteropathiás arthritisek diagnosztikája 11.4.3. Enteropathiás arthritisek kezelése 11.5. Reaktív arthritis (ReA) 11.5.1. A ReA-t kiváltó kórokozók 11.5.2. A ReA tünetei 11.5.3. A ReA diagnózisa 11.5.4. A ReA kezelése 11.5.5. Reumás láz 11.6. Nem diff erenciált spondylarthritisek (USpA) 12. FERTŐZÉSES EREDETŰ ARTHRITISEK (Gaál János) 12.1. Bakteriális arthritis 12.1.1. Definíció 12.1.2. Patofi ziológia-patogenezis 12.1.3. Klinikai tünetek 12.1.4. Diagnózis 12.1.5. Prediszponáló tényezők 12.1.6. Bakteriális spektrum 12.1.7. Kezelés 12.1.8. Prognózis 12.1.9. Az intervertebralis rés fertőzése (spondylodiscitis) 12.2. Speciális bakteriális arthritisek 12.2.1. Neisseria gonorrhoeae-fertőzés 12.2.2. Lyme-kór 12.2.3. Tuberculosis 12.3. Vírusos arthritisek 12.4. Gombás arthritisek 12.5. Reaktív arthritisek 13. KRISTÁLYARTHRITISEK (Szamosi Szilvia) 13.1. Köszvény 13.1.1. Definíció 13.1.2. Epidemiológia 13.1.3. Etiopatogenezis: húgysavanyagcsere 13.1.4. Klinikum 13.1.5. Diagnózis 13.1.6. Differenciáldiagnosztika 13.1.7. Kezelés 13.2. Kalcium-pirofoszfát-dihidrát (CPPD) arthropathia 13.2.1. Definíció 13.2.2. Epidemiológia 13.2.3. Etiopatogenezis 13.2.4. Klinikum 13.2.5. Diagnózis 13.2.6. Differenciáldiagnosztika 13.2.7. Kezelés 13.3. Bázikus kalcium-foszfát (hydroxiapatit) arthropathia 13.3.1. Definíció 13.3.2. Epidemiológia 13.3.3. Etiopatogenezis 13.3.4. Klinikum 13.3.5. Diagnózis 13.3.6. Differenciáldiagnosztika 13.3.7. Kezelés 14. DEGENERATÍV MOZGÁSSZERVI KÓRKÉPEK (Szántó Sándor) 14.1. Bevezetés 14.2. Osteoarthrosis (osteoarthritis) 14.2.1. Az arthrosis etiológiája és patomechanizmusa 14.2.2. Az arthrosis tünetei 14.2.3. Az arthrosis diagnosztikája 14.2.4. Az arthrosis kezelése 14.3. Derékfájás 14.3.1. Bevezetés 14.3.2. A derékfájás előfordulása és diagnosztikája 14.3.3. A derékfájás okai 14.3.4. A derékfájás kezelése 14.4. Nyakfájás 14.4.1. Bevezetés 14.4.2. A nyakra lokalizálódó nyaki fájdalom 14.4.3. Kisugárzó nyaki fájdalom 14.4.4. Nyakfájás diagnosztikája 14.4.5. Nyaki fájdalom kezelése 14.5. Hátfájás 15. METABOLIKUS CSONTBETEGSÉGEK (Molnár Ágnes) 15.1. Osteoporosis 15.1.1. Epidemiológia és etiopatogenezis 15.1.2. Klinikum, diagnosztika 15.1.3. Terápia 15.2. Osteomalacia, rachitisek 15.2.1. A D-vitamin-hiány kialakulása 15.2.2. Klinikum, diagnosztika 15.2.3. Terápia 15.3. Hyperparathyreosis 15.3.1. Primer hyperparathyreosis 15.3.2. Szekunder hyperparathyreosis 15.3.3. A hyperparathyreosis kezelése 15.4. A csontok Paget-kórja 15.4.1. Epidemiológia, patogenezis 15.4.2. Klinikum, diagnosztika 15.4.3. Kezelés 15.5. Algodystrophia (Sudeck-atrophia) 15.5.1. Etiopatogenezis, epidemiológia 15.5.2. Klinikum, diagnosztika 15.5.3. Terápia 15.6. Osteonecrosis 15.6.1. Nomenklatúra, etiopatogenezis 15.6.2. Klinikum, diagnosztika 15.6.3. Kezelés 16. HATÁRTERÜLETI ÉS RITKA KÓRKÉPEK (Váncsa Andrea) 16.1. Recidiváló polychondritis 16.1.1. Epidemiológia 16.1.2. Etiopatogenezis 16.1.3. Klinikum 16.1.4. Diagnózis és terápia 16.2. Sarcoidosis 16.2.1. Epidemiológia 16.2.2. Etiopatogenezis 16.2.3. Klinikum 16.2.4. Diagnózis 16.2.5. Terápia 16.3. Amyloidosis 16.3.1. Epidemiológia és etiopatogenezis 16.3.2. Klinikai kép 16.3.3. Diagnózis 16.3.4. Terápia 16.4. Cogan-szindróma 16.5. Sweet szindróma 16.6. Autoinfl ammatórikus szindrómák 16.7. Paraneoplasiás szindrómák 16.8. Hypertrophiás osteoarthropathia (HOA) 16.9. Diabeteses és neurogen arthropathia (DISH) 16.10. Hyper- és hypothyreosishoz társuló mozgásszervi kórképek 16.11. Cushing-kórhoz társuló reumatológiai állapotok 16.12. Haemophilia 16.13. Sarlósejtes anaemia, thalassaemia 16.14. Acromegalia 16.15. Ochronosis (alkaptonuria) 16.16. Haemochromatosis 16.17. Wilson-kór 17. LÁGYRÉSZ-REUMATIZMUSOK (Szabó Zoltán) 17.1. Bevezetés 17.2. Panniculitis 17.3. Tendinitis, tendovaginitis, bursitis 17.4. Alagút-szindrómák 17.5. Periarthritis humeroscapularis (PHS) 17.6. Fibromyalgia 17.7. Myopathiák 17.8. Polyneuropathiák