DELTATÁJ. EGYETEMES MŰVÉSZETTÖRTÉNET MINDENKINEK 1980-2000

Szerző: Aknai Tamás Dialóg Campus Kiadó, 2011 Félelemmel vegyes csodálatot ébresztett bennem a felismerés: világunkban a „megformáltság” egyetemes érvényűvé vált. Ebből következik, hogy a látással birtokba vehető környezet külső és belső tágasságának kísérőjelenségeként radikálisan megváltoztak a művészi kreativitás keretei. Ellenállhatatlan késztetést éreztem a „kortárs” vizuális művészetek céljában, feladatkörében lejátszódó átrendeződések megfigyelésére. Észre kellett vennem, hogy a tartalombővülések, formai, technikai újdonságok, a kommunikáció „klímaváltozása” a művészetek mindeddig „másra rendelt” közegében a mindennapi élet organikus és mesterséges szervezeteivel közeli kapcsolatot építettek ki. Éspedig úgy, hogy eközben az egyre inkább összefonódó művészi kifejezés-, és jelzésformákban az önfelmérés és önértékelés is állandósult, formaalkotó szükségletté vált. Az egyidejű és egyetemes érvényű tendenciák az egyéni és intézményi kommunikáció adott rendszereit felhasználva a legkülönbözőbb irányból érkező forrásokat egységesítik a vizuális művészetekben is. E mélyre ható átalakulás legfőbb folyamatait kísérli meg nyomon követni könyvünk, a Deltatáj. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 416 oldal Tartalomjegyzék: Előszó 7 Bevezetés 12 A delta előtt 28 Egy művészettörténeti modell a századvégen 28 Andy Warhol életművének legfőbb rétegei 28 Az „Új Művészet meghatározása felé 41 Romantika és retrospekció 43 Mi az, hogy a nyolcvanas évek? 48 Az idézetek képzőművészete 58 Az avantgárd után 66 A hősies avantgárd 68 A szigorú (purista) avantgárd 70 A radikális avantgárd 71 A posztavantgárd 76 Az európai érzékenység? 80 A delta ágai 86 A századvég felé… 86 Az „Új Kép művészete (New Image Art) 109 Az olasz transzavantgard 169 Az „új expresszionizmus 175 A „rossz képek. A nyolcvanas évek amerikai festészete (USA) 184 A „minták (pattern) és dekoráció 193 Graffiti 205 A torkolatnál 212 A szobor fogalmának és testének átalakulása 212 Kapcsolat a konceptuális művészettel 213 A „valódi kép és a dokumentum 220 Az anyag és a formai hagyomány új kapcsolata 227 A Neo Geo 237 A szimuláció (hasonlítás–hasonlóság) 240 Jeff Koons-effektus 241 A high-tech képregényei 249 Új konceptualizmus 255 A klasszikus ready made megszólítása 257 Az alany és a Másik 259 Koncept-dekonstrukció 263 Az orosz helyzet 272 Az Új absztrakció 282 A festmény demisztifikálásának utolsó állomása 284 „Ábrázoló festő vagyok 288 Szemelvények 297 Clement Greenberg: A modern festészet 297 T. J. Clark: Clement Greenberg művészetelmélete 301 Joseph Kosuth: Az elmondhatatlan és kimondhatatlan játékról 313 Stephan Berg: Egy rózsa a rózsa, vagyis rózsa. Meg nem 318 Megjegyzések a kortárs művészet helyzetével kapcsolatos vitához 318 Thomas Wulfen: Rendszerszervezés-művészet 320 Hal Foster: Csodáknak hitt jelek 328 Hilton Kramer: Az idő visszaforgatása: művészet és politika 1984-ben 335 Margot Lovejoy: A komputer mint dinamikus képalkotó eszköz 340 Margot Lovejoy: A jövő áramlatai 357 Lynne Cooke: Tárgyi leckék – miért olyan egyedi, olyan vonzó napjaink szobrászata? 371 Suzi Gablik: A művészet újjászületése 376 Suzi Gablik: A posztavantgárd 384 (Végjáték művészet, lézengő kultúra, utóvédharc) 384 Suzi Gablik: Az ökológiai imperatívusz – az új kulturális kód 391 Ingo Arend: A gyökeres változás kikerülhetetlen 400 Beszélgetés Dieter Ramsszal az ökológiáról és a designről 400 Thomas Lawson: Utolsó leágazás: a festészet 404 Wolfgang Zinggl: Rövid visszapillantás a tiszta térre 412 Művészet és intézményei O’Doherty „The White Cube című írása alapján 412 Megjegyzések 416