BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV - Kiegészítve jogegységi határozatokkal és a bírói gyakorlattal (2. kiadás)

A szerkesztés lezárva: 2012. január 21. Összeállította: dr. Kadlót Erzsébet, dr. Gaál József Krisztián Novissima Kiadó, 2012 Minta a kötetből. Tartalom. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 2012. február 1-es állapot. A kiadó közel egy évvel ezelőtt tervezte el a büntetőjog minden területére kiterjedő, gyakorlati szempontokra koncentráló „kiskommentár” sorozat kiadását. Ennek első kötetét, a büntető anyagi jogra vonatkozó gyűjteményt a szerzők az alábbi – ma is érvényes – bevezetővel ajánlották a felhasználók figyelmébe: A Büntető Törvénykönyv az állam büntető igényének anyagi jogi kereteit tartalmazó alapkódex. A jogrendszer ultima ratiojaként állítja fel azokat a tilalmakat, amelyek megszegése súlyos következményekkel jár, s – körülírva azok tartalmát, illetve az alkalmazásukra vonatkozó kereteket is–meghatározza jogsértés szankcióit. A büntető anyagi jogi tilalmak és korlátok nagyobb része korokon és társadalmi struktúrákon átívelően statikus természetű, ám az életviszonyok változásaira a mindenkori büntetőpolitika sok esetben közvetlenül a büntetőjogi szabályok változtatásával reagál. A reakció intenzitása jelentős mértékben függ attól is, hogy az aktuális kriminálpolitika a defenzív vagy az offenzív modellt követi-e, s hogy az egymást követő jogalkotók ugyanazon modellen belül mely közvetlen céloknak adnak prioritásokat. Az utóbbi két évtized büntetőjogi jogalkotása sem a modellek, sem az azonos modellen belül követhető koncepciók tekintetében nem mutat egységes képet. Ezt a helyzetet leginkább a jogbiztonság követelménye sínylette meg, mert az anyagi jog szabályai nem egyszerűen gyakorta változtak, hanem egymásnak ellentmondó irányokban is módosultak. Ugyanakkor rendre meghiúsultak azok a kísérletek, amelyek az új egységes kódex megalkotására irányultak; s a nagy elhatározásokból koncepcionálisan kiforratlan novelláris változások születtek. A kiforratlan és a kódex egészét tekintve összhangzattanilag szintúgy kifogásolható módosítások azonban megalapozták azt, hogy állandósultak a törvénybe való kisebb „beavatkozások”. Az „állandó mozgás” bizonytalansággal tölti el a jogtisztelő állampolgárokat, a jogalkalmazók számára pedig nem kevés nehézséget jelent ennek a helyzetnek a feldolgozása a napi gyakorlatban. Ez a kiadvány nem csupán a Btk. egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegének közlésével, hanem a bírói gyakorlat statikus elemeit jelentő jogegységi és elvi jellegű döntésekből, valamint a problémamegoldást irányító eseti határozatokból történő válogatással kíván segítséget nyújtani a jogalkalmazók, az egyetemi oktatók, a tanulmányaikat folytató hallgatók és a büntetőjog világában „egyszerű” felhasználóként eligazodni kívánók számára. A kötet szerzői többféle módon is törekedtek felhasználóbaráttá tenni a gyűjteményt. Így például a jogalkalmazói gyakorlatból történő válogatás során időrendet is figyelembe véve – s ennek során a legújabb döntvényeknek prioritást biztosítva – hasábokba csoportosították az adott tényállás elemeinek általános tartalmára (törvényszöveg alatti bal hasáb*) és speciális alkalmazási körére (jobb hasáb*) vonatkozó határozatok elvi mondanivalóját. Ezt egészítik ki azok a szakmai mellékletek, amelyek a bírói gyakorlat alakulását minden ügyre, vagy az ügyek meghatározott típusaira vonatkozóan általános jelleggel befolyásolják. Az anyagi jog elsődleges dogmatikai készletének főbb elemeire alapozott tárgymutató, valamint az időbeli hatály megállapításakor nélkülözhetetlen változásmutató remélhetőleg szintúgy hasznos segítség lesz valamennyi felhasználó számára. Szándékaink és törekvéseink – az intenzív jogalkotói aktivitásra figyelemmel aktualizált – második kiadás esetében sem változtak. A kötet szerkezetén nem módosítottunk, mert azt a felhasználók kedvezően fogadták. A jogszabály szövegének hatályosítása mellett azonban a joggyakorlat felülvizsgálatát úgy végeztük el, hogy az tükrözze az anyagi joggal összefüggő jogterületek koncepcionális változásait is. * Amennyiben az oldal alján nem ér véget az adott tényállás ismertetése, a folytatás a következő oldal azonos hasábjában található. Budapest, 2012. január 21. A kiadvány összeállítói és a kiadó munkatársai