A TERÜLETI STRATÉGIÁKTÓL A MONITORINGIG

Szerzők: Rechnitzer János, Lados Mihály Dialóg Campus Kiadó, 2004 A területi tervezés hazai irodalma nem bővelkedik jelentősebb művekben. Pedig a területi tervezés reneszánszát éli, hiszen az Európai Uniós csatlakozás a regionális politikában új elvárásokat fogalmaz meg. Ezek között szerepel, hogy a régióknak, a kistérségeknek, de a számottevő településeknek is szükséges fejlesztési terveket készíteni, amik alapján aztán kidolgozzák a fejlesztési programjaikat. Ezek a programok jelentik majd az alapját a támogatásoknak, az azok iránti pályázatoknak. Ajánljuk a területfejlesztési tanácsok munkatársainak, a kistérségi társulásoknak és nagyobb önkormányzatoknak, a különböző területi elemző, tanácsadó kutatóintézeteknek, gazdasági szervezeteknek, tervezési, fejlesztési feladatokban érdekelt vállalkozásoknak. A kötet adatai: Méret: B/5 Terjedelem: 366 oldal Kötés: keménytáblás Tartalom: Bevezetés 13 1. A területi stratégiák az Európai Unióban 15 1.1. Az Európai Unió regionális politikájának alapelvei 16 1.2. A források és működés elvei 25 1.3. Európai szintű területi stratégiák 30 1.3.1 EURÓPA 2000 és EURÓPA 2000+ 31 1.3.2 Az Európai Területfejlesztés Perspektívái (ESDP) 46 1.4. Multiregionális fejlesztési stratégiák 55 2. Területi tervezés és programozás Magyarországon 61 2.1. Az átmenet szakaszai 61 2.1.1 A válságkezelő indulás 62 2.1.2 Az elkezdett intézményesülés 64 2.1.3 Az akadozó felkészülés 67 2.2. A területfejlesztési koncepciótól a programozásig 70 2.2.1 A stratégiai szemlélet megjelenése a területfejlesztési tervekben 71 2.2.1.1. A területi stratégiaépítés folyamata 76 2.2.1.2. A megyei területfejlesztési koncepciók készítésének sajátosságai 94 2.2.1.3. Nemzetközi részvétel a hazai koncepciók kidolgozásában 99 2.2.2. Programozással az uniós forrásokért 106 2.2.2.1. Területfejlesztési programok a régiók és a megyék szintjén 107 2.2.3 A régiók szerepe az NFT kidolgozásában 109 2.2.3.1. A Közép-Dunántúl minta Regionális Cselekvési Terve 111 2.2.4 A jövő kihívásai a hazai területi tervezésben 114 3. Stratégiai és operatív program a Nyugat-dunántúli régió példáján 117 3.1. A stratégiai és regionális keretek 118 3.1.1 Nyugat-Dunántúl az általános társadalmi, gazdasági és intézményi fejlődési trendek tükrében 118 3.1.2 Stratégiai politikai keretek: Európai Unió, nemzeti és regionális koncepciók 120 3.1.2.1. Európai szintű politikai keretek 120 3.1.2.2. Nemzeti szintű politikai keretek 126 3.1.2.3. Regionális szintű politikai keretek 131 3.1.2.4. A korábbi fejlesztési szándékok megvalósulását célzó beavatkozások értékelése a Nyugat-dunántúli régióban 133 3.2. A régió bemutatása 141 3.2.1. Fő erősségek 151 3.2.2 Fő gyengeségek 152 3.2.3. Fő lehetőségek 155 3.2.4. Fő veszélyek 156 3.3. Jövôkép, célkitűzések, prioritások 158 3.3.1. A régió jövőképe 158 3.3.2. A stratégia elvei 160 3.3.3. Stratégiai célok és prioritások 161 3.4. Stratégiai programok és operatív intézkedések 164 3.4.1 Prioritás: Humánerőforrás-fejlesztés 164 3.4.1.1. Intézkedés P1/I1. Kútfő - az innovatív közösségi kezdeményezésekért 166 3.4.1.2. Intézkedés P1/I2. Esély - a munkaerőpiac-fejlesztésért 170 3.4.1.3. Intézkedés P1/I3. Szikra - a kutatás-fejlesztési és a felsőoktatási kapacitás növelése 173 3.4.2 Prioritás: Vállalkozás és technológiai innováció 176 3.4.2.1. Intézkedés P2/I1. Vállalkozási útjelző - tanácsadás növekedni képes vállalkozások számára 179 3.4.2.2. Intézkedés P2/I2. Vállalkozási tőke - Innovációs Befektetési Program 182 3.4.2.3. Intézkedés P2/I3. Vállalkozási infrastruktúra - A vállalkozásokat és a technológiai innovációt támogató létesítmények fejlesztése 184 3.4.2.4. Intézkedés P2/I4. Kilátó - A kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztése 189 3.4.3 Prioritás: régióépítés 191 3.4.3.1. Intézkedés P3/I1. Elérhetőség - a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért 194 3.4.3.2. P3/I2. Integrált vidékfejlesztés 199 3.4.3.3. Intézkedés P3/I3. Intelligens régió - A területfejlesztés helyi/kistérségi intézmény- rendszerének fejlesztése 204 3.4.3.4. P3/I4. Kézfogás - a régióhatáron átnyúló együttműködésért 209 3.4.4 Prioritás: Életminőség javítása 212 3.4.4.1. Intézkedés P4/I1.: Életterünk - környezetgazdálkodási innovációs program 214 3.4.4.2. Intézkedés P4/I2.: Háló - egészségügyi és szociális program 220 3.4.4.3. Intézkedés P4/I3.: Örökségünk - a kulturális örökség és az épített környezet védelme 225 3.4.5. Átfogó intézkedés: tervezés és programozás 228 3.5. Megvalósítás 230 3.5.1. Pénzügyi erőforrások 230 3.5.1.1. Az első szakasz 230 3.5.1.2. A második szakasz 235 3.5.2. A megvalósítás szerkezete és folyamata 236 3.5.2.1. Monitoring és értékelés 242 3.5.3. Promóciós stratégia 243 3.5.3.1. A program nyilvánossága - regionális nyilvánosság 244 3.5.3.2. Regionális marketing 245 4. A monitoring 247 4.1. A regionális növekedés elméletei 248 4.1.1. Az általános gazdasági elméletek területi adaptációja 249 4.1.2. Regionális elméletek 251 4.1.3. Új gazdaságföldrajz 253 4.1.4. Szimulációs modellek 255 4.2. A hazai tapasztalatok 255 4.3. Értékelési eljárások az Európai Unióban 257 4.3.1. Az értékelés tartalma 258 4.3.1.1. Az előzetes (ex-ante) értékelés 261 4.3.1.2. A közbenső (mid-term) értékelés 263 4.3.1.3. Az utólagos (ex-post) értékelés 265 4.4. Az értékelés módszerei 267 4.4.1 Szociológiai jellegű módszerek 269 4.4.1.1. A SWOT-elemzés 269 4.4.1.2. A dokumentumelemzés 271 4.4.1. 3. A személyes interjú 274 4.4.1.4. A fókusz-csoport 277 4.4.1.5. Az esettanulmány 280 4.4.1.6. A személyes megfigyelés 283 4.4.1.7. A szakértői panel 285 4.4.1.8. A kérdőíves felmérés 288 4.4.1.9. A Delphi-módszer 292 4.4.1.10. Az összehasonlítás (benchmarking) 295 4.4.2 Parametrizálható, egzakt módszerek 299 4.4.2.1. A Földrajzi Információs Rendszer (GIS) 299 4.4.2.2. A költség-haszon-elemzés 301 4.4.2.3. A shift-share elemzés 304 4.4.2.4. A regresszióelemzés 307 4.4.2.5. A faktorelemzés 309 4.4.2.6. Az input-output modell 313 4.4.2.7. Az ökonometriai modell 317 4.5. Értékelési eljárások alkalmazása a hazai gyakorlatban 321 4.5.1. A forráselosztást segítő értékelési eljárások 321 4.5.1.1. Az Európai Unióban használatos mutatórendszerek 321 4.5.1.2. A hazai megyei/regionális szint 322 4.5.1.3. A kistérségi szint (a komplex mutatórendszerek szerepe) 326 4.5.2. A forráselosztást segítő eljárások tervezésben való alkalmazása 332 4.5.2.1. A múltbéli hatások bemutatása a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában 333 4.5.2.2. Az ex-ante értékelés megjelenése a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában 336 4.5.3. Pályázati értékelő rendszerek 337 4.5.3.1. Pályázat kiírás és értékelés 337 4.5.3.2. Az ellenőrzés intézményrendszere 342 4.6. A területfejlesztési programok hatásainak mérése 346 4.6.1 Értékelési indikátorok a Strukturális Alapok programozásában 346 Felhasznált irodalom 353 Jegyzetek 359