ÁLTALÁNOS SZOCIOLÓGIAI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY JOGÁSZOKNAK

Szerző: Meleg Csilla Dialóg Campus Kiadó, 2002 A szöveggyűjtemény összeállításakor azokból az alapirodalmakból válogattunk, melyeket a jelenlegi joghallgatók, a későbbi jogalkotók, jogalkalmazók ismeretbővítéséhez, szemléletmódjának formálódásához a legfontosabbnak tekintettünk. A szemelvényekben azokról a problémakörökről olvashatunk, melyek napjaink magyar társadalmában is értelmezésre vagy újraértelmezésre váró kérdéskörök. A hatalmi ágak szétválasztása, az erkölcs szerepe a társadalomban és a jogban, szabadság és egyenlőség a demokratikus társadalmakban, a hatalomgyakorlással, az önkormányzatisággal és a közigazgatással foglalkozó írások a mának is megfontolásra érdemes üzeneteket hordoznak. A szöveggyűjtemény válogatott irodalmai azt az ívet rajzolják fel, mely a demokráciától a politikai kultúráig vezeti el az olvasót. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2002 Terjedelem: 262 oldal Tartalom: Montesquieu: A törvények szelleméről Előszó 19 Az olvasóhoz 21 A törvényekről általában 22 A különböző lényekre vonatkozó törvényekről 22 A természet törvényeiről 24 A tételes törvényekről 24 Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a kormányzat természetéből következnek 27 A három különböző kormányzat természetéről 27 A köztársasági kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről 27 Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvényekről 30 A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről 32 Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről 34 A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük a kormányzat vezérelvével 36 E könyv alapgondolata 36 Mi az erény lényege a politikai államban? 37 Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában? 37 Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt? 38 Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget? 38 Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet? 40 Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek 41 Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével? 43 Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában? 46 A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában 47 A monarchikus kormányzat kiválóságáról 47 Ugyanennek a tárgynak folytatása 48 Az önkényuralom eszméje 49 Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének? 49 Ugyanennek a tárgynak folytatása 52 A hatalom átviteléről 54 Az ajándékokról 55 Az uralkodó által adott jutalmakról 55 Újabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből 56 A törvényszerkesztés módjáról 62 A törvényhozó szelleméről 62 Az előbbi tárgy folytatása 62 Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a törvényhozó szándékától, sokszor összhangban vannak azzal 62 A törvényhozó szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről 63 Az előbbi tárgy folytatása 63 Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk 63 Az előbbi tárgy folytatása - A törvények helyes megszerkesztésének szüksége 64 Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonosak az indokaik 64 A görög és a római törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot anélkül, hogy indokaik azonosak lettek volna 64 Néha egymással ellentétesnek látszó törvények ugyanabból a szellemből fakadnak 65 Miképpen lehet két egymástól kölönböző törvényt összehasonlítani? 66 Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek egymástól 66 A törvényeket nem szabad elválasztani attól a céltól, amelynek érdekében hozták őket - A lopásra vonatkozó római törvények 67 A törvényeket nem szabad elválasztani azoktól a körülményektől, amelyek között azokat alkották 68 Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre 68 Mit kell a törvények szerkesztésénél szem előtt tartani? 68 Egy helytelen törvényalkotási mód 72 Az egyöntetűségre való törekvésről 72 A törvényhozókról 73 Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában Bevezető 79 A politikai egyesülésről az Egyesült Államokban 89 Arról, hogy Európában és az Egyesült Államokban eltérő módon értelmezik az egyesülési szabadságot és különbözőképpen élnek vele 93 A demokrácia kormányzásáról Amerikában 96 Az általános választásról 96 A nép választásairól és a választásokban megnyilvánuló demokratikus ösztönökről 96 Az okokról, amelyek részben korrigálhatják a demokráciának ezeket az ösztöneit 98 Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre 101 A köztisztviselők az amerikai demokráciában 102 A magisztrátusok önkényéről az amerikai demokráciában 104 A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban 105 A közterhek az amerikai demokráciában 107 A korrupcióról és a kormányzók bűneiről a demokráciában; milyen hatással vannak a közmorálra 110 Milyen erőfeszítésekre képes a demokrácia? 111 Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai demokrácia önmaga felett? 114 Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai társadalom a demokrácia kormányzata jóvoltából? 115 A törvények általános irányultságáról az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztöneiről 116 A közszellemről az Egyesült Államokban 119 A jogok eszméjéről az Egyesült Államokban 121 A törvény tiszteletben tartásáról az Egyesült Államokban 124 A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei 125 A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot 127 A többség zsarnoksága 129 A többség mindenhatóságának következményei az amerikai köztisztviselők döntéseire 132 Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött? 133 A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban 135 Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad 137 Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? A közigazgatási centralizáció hiánya 139 A jogászszellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot ellensúlyt a demokráciával szemben 140 A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra 146 Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt 146 A demokratikus népek kormányzatra vonatkozó nézetei természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának 147 A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik 149 Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a demokratikus népeket a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el attól? 152 Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom mindinkább erősödik, jóllehet az uralkodók biztos helyzete gyengül 156 Miféle önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek? 165 Az előző fejezetek folytatása 169 Általános meglátások a témával kapcsolatban 175 C. Wright Mills Az uralkodó elit 179 A magasabb rendű erkölcstelenség 205 Bibó István Az államhatalmak elválasztása egykor és most 211 Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom 231 Közép- és Kelet-Európa politikai kultúrájának deformálódása 249 Eredendő elmaradottság vagy történeti zsákutca? 251 Reakciós érdekek és nemzeti érzés 252 Zavaros filozófiák és hazug propaganda 253 A nemzeti keretek bizonytalansága 253 A közösségért való egzisztenciális félelem 254 A nemzeti öntudat felébresztése 254 Az antidemokratikus nacionalizmus 255 A demokrácia meghamisítása 256 A hamis realista 257 A társadalmi vezetés problémái 257 A monarcha, a nemes és a katona 258 A nemzeti intelligencia szerepe 258 A politikai jellem deformálódása 259 A nemzeti materializmus 259 Zűrzavaros publicisztika és nemzeti tudomány 260