A SZAKÉRTŐI BIZONYÍTÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Kézikönyv a szakértői tevékenységről és a szakvéleményről szakértőknek és jogászoknak A kézirat lezárva: 2020. augusztus 15. Szerző: Nogel Mónika Lektorok: Herke Csongor, Kovács Gábor HVG-ORAC Kiadó, 2020 A szakvéleményekkel kapcsolatos elvárások világszerte gyökeresen megváltoztak. A hibás szakvéleményekre visszavezethető téves ítéletek arra ösztönözték a jogalkotókat, hogy vizsgálják felül a szakértői bizonyítás korábbi elveit. Ez a revízió hazánkban sem kerülhető meg. A kötet bemutatja, hogyan változtak meg a szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények külföldön és ez hogyan hat a hazai jogra. Hogyan lehet növelni a szakvélemények validitását? Hogyan ellenőrizhetők a szakértők megállapításai? Hogyan biztosítható, hogy kizárólag a legfelkészültebb szakemberek végezhessenek szakértői tevékenységet és csak a megfelelő színvonalú szakvélemények kerüljenek a jogalkalmazó asztalára? A mű felvázol egy lehetséges ,,sorvezetőt” is, amelyet a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság és az ügyvédek is felhasználhatnak a szakértői vélemények értékelése során. A monográfiának nem utolsósorban az is célja, hogy rámutasson a hatályos jogi környezet hiányosságaira. A témában hiánypótló, az elméleti hátteret a joggyakorlatból vett példákkal illusztráló kötetből a munkájukban közvetlenül alkalmazható gyakorlati tanácsokat kaphatnak úgy a szakértői tevékenységet végzők, mint a szakvéleményeket felhasználó jogászok. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 332 oldal A tartalomból: I. rész: A szakértő és a szakvélemény szerepe a büntetőeljárásban 1. A büntetőeljárási alapelvek és a szakértői bizonyítás metszéspontjai 1.1. Bevezetés 1.2. A tisztességes eljáráshoz való jog 1.3. A bizonyítás szabadsága, terjedelme, törvényessége 1.4. Összegzés 2. A szakértői tevékenységre vonatkozó hazai jogi szabályozás lényeges elemei a büntetőeljárás kontextusában 2.1. Bevezetés 2.2. A szakértő eljárásjogi helyzete 2.3. A szakértpi bizonyítás jelentősége a büntetőeljárásban 2.4. Szakértő bevonásának szükségessége - a különleges szakértelem iránti igény 2.5. Több szakértő az eljárásban 2.6. A szakértő kizárása 2.7. A szakvélemény és a jogkérdések viszonya 2.8. Összegzés II. rész: Szakértői tevékenység ostrom alatt 3. A hibás szakvélemény és a téves büntetőítélet összefüggései 3.1. Bevezetés 3.2. A tudomány szerepe az igazságszolgáltatásban 3.3. A szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények szigorodása az angolszász jogterületeken 3.4. A szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények szigorodása a kontinentális jogrendszerben 3.5. A szakértői tevékenység reformkísérlete Magyarországon 3.6. Összegzés III. rész: A szakvélemény kulcselemei 4. A szakvélemény kiindulási adatai 4.1. Bevezetés 4.2. Hiteles bűnjelek 4.3. Összegzés 5. A szakértő személye 5.1. Bevezetés 5.2. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei 5.3. Az igazságügyi szakértői szakterületek tagolása és a szakértői kompetencia 5.4. A szakértők továbbképzése 5.5. A pártatlanság és függetlenség biztosítékai 5.6. Az intézeti, intézményi és gazdasági társasági keretek között működő szakértői tevékenység garanciális követelményrendszere 5.7. Összegzés 6. A szakértői módszer 6.1. Bevezetés 6.2. A szakvélemény módszerével kapcsolatos eljárások 6.3. Összegzés 7. A szakértő következtetése 7.1. Bevezetés 7.2. A szakértői következtetés mibenléte 7.3. Helyes logikai összefüggések alkalmazása a szakértői következtetésben 7.4. A szakértői következtetés határozottsági foka 7.5. A szakértőre ható kognitív torzító tényezők 7.6. Összegzés IV. rész: A szakértői vélemények hiteltérdemlősége a büntetőeljárásban 8. A szakvélemény minőségi mércéje: a hiteltérdemlőség 8.1. Bevezetés 8.2. A szakvéleménnyel szemben támasztott követelmények gyűjtőfogalmai a hazai szakirodalomban 8.3. A hiteltérdemlőség komplex követelményrendszere 8.4. Összegzés V. rész: A minőség és a minőségügy értelmezése a szakértői tevékenység keretei között 9. A szakértői tevékenység minőségügyi megközelítése 9.1. Bevezetés 9.2. A szakértői tevékenység minőségbiztosítására vonatkozó igények megjelenése 9.3. A minőségügy fogalomrendszere a szakértői tevékenységre vetítve (a büntetőeljárás igényei alapján) 9.4. Megvalósítható-e a szakértői „minőségbiztosítás”? 9.5. Minőségellenőrzés, önellenőrzés, belső ellenőrzés, audit 9.6. Összegzés VI. rész: A szakértő munkájának értékelése. A szakvélemény értékelése 10. A szakértői tevékenység feletti kontroll, a szakvélemények megfelelőségének vizsgálata 10.1. Bevezetés 10.2. A szakértők munkájának értékelése az Iszktv. alapján 10.3. A névjegyzések vezető hatóság minőségügyi szempontú feladatai 10.4. A szakvélemény jogalkalmazói felelőssége 10.5. Összegzés