„HA ZEMPLIN VÁRMEGYÉT AZ ÚTAS VISGÁLJA...”

Gazdálkodás és társadalom Zemplén megyében a 18. század végén Speculum Historiae Debreceniense 3. Szerző: Ifj. Barta János Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2009 „Zemplén, Bereg, Ungvár, Szabolcs vármegyében Van pénz, van eledel, van bor a pincében, Mi kell több? mért vesse életét kétségben A magyar, hogy több pénz jöjjön erszényében?” (Orczy Lőrinc: Tokajban való érkezés télen, 1770-es évek) A történelmi Zemplén vármegyének ma legfeljebb harmada tartozik Magyarországhoz. E maradék még önálló közigazgatását is elveszítette, amikor 1950-ben az újonnan alakult Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe olvasztották. A megyetöredék azonban csonkaságában is számos történelmi vagy földrajzi nevezetességgel büszkélkedhet. Sárospatak látogatóját múltunk több évszázados emlékei fogadják, s bár Tokaj egykori várának köveit régen széthordták, pusztulása sem feledtetheti a hozzá kapcsolódó régvolt eseményeket. Zemplén megye mindezek ellenére legtöbbször csak helyszínt adott bizonyos országos eseményeknek, vagy elindította pályájukon a később nevezetessé váló szereplőket. Lakosai ritkán jutottak jelentősebb szerephez, települései, tájai történelemkönyveinkben csak mint az országos események helyszínei fordulnak elő. Pedig a megye a helyi viszonyok iránt érdeklődő történész számára is hálás kutatási terület. A volt megyeszékhelyen, Sátoraljaújhelyen gazdag és jól rendezett levéltár várja a kutatókat, esetenként olyan jellegű forrásokkal, amelyek más megyékben régen elkallódtak, megsemmisültek. A trianoni békével létrejött országhatár azonban az egykor virágzó várost a csonka ország peremére vetette, ami bénítólag hatott a kutatásokra is. Talán ennek is következménye, hogy a levéltár iratanyagának sok értékes darabja maradhatott kihasználatlanul a kutatásban. Az utóbbi évtizedekben szerencsére megélénkülő Zemplén-kutatásokhoz kívánok hozzájárulni a jelen kötettel. (ifj. Barta János) A kötet adatai: Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2009 Terjedelem: 408 oldal