KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓI JOGVÉDELEM UNIÓS ÁTALAKULÁS ALATT?

Eltérő jogvédelmi mércék az EU jogának tagállami és uniós végrehajtása során A kézirat lezárva: 2019. február 28. Szerző: Szegedi László HVG-ORAC Kiadó, 2019 Ez a monográfia egyszerre vizsgálja, hogy az egyes uniós rendelkezések közvetett (tagállami) és közvetlen (uniós szintű) végrehajtása során az Európai Unió miképpen alakította és alakítja át a szubjektív jogsérelemhez kötött közigazgatási bírói jogvédelmet. A közvetett végrehajtás keretében egy meghatározott országcsoportban történelmileg adott volt a közigazgatási bíráskodás szubjektív jogvédelmi funkciója. Így a német, az osztrák, a cseh, a szlovák és a magyar jogrendszerek máig leszűkítik a keresetindításra jogosultak körét, annak feltételéül a szubjektív jogsérelmet, bizonyos esetekben ezen túlmenően az érdeksérelmet szabva. Ez ellen hat, hogy az Európai Unió Bírósága (EuB, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt az Európai Közösségek Bírósága) a Van Gend & Loos-ítélet óta szorgalmazza az egyének keresetindítási jogának kiszélesítését, mivel rájuk úgy tekint, mint akik a nem feltétlenül lojális tagállami közigazgatással szemben elősegíthetik a tagállami bíróságok előtt az uniós jog kikényszerítését. A EuB ugyanakkor az előtte meginduló bírósági – semmisségi – eljárásokban máig ragaszkodik a szubjektív jogvédelmi megközelítéshez. Ezt fejezi ki a fellépés feltételeként a bírói esetjogban kidolgozott Plaumann-teszt személyes, valamint az ahhoz kapcsolódó közvetlen érintettség követelménye. A mostanáig fennálló, döntően szubjektív jogvédelmi irányultság oka uniós szinten az, hogy a jogvédelmi garanciarendszer egyes elemei változatlanul az integráció kezdeti szakaszainak igényeihez szabottak. Látni kell azonban, hogy a közvetlen (uniós szintű) végrehajtás kiszélesedésével ez a felfogás egyre inkább meghaladottá válik. A kötet adatai: Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 348 oldal A tartalomból: 1. Előszó 2. Általános alapvetések 2.1. A közigazgatási bírói jogvédelem és az egyén 2.2. A közigazgatási eljárásjog és a bírói jogvédelem európaizálódása 3. A tagállami közvetett végrehajtás jogvédelmi kihívásai 3.1. A közigazgatási bíráskodás jogvédelmi funkciójának történeti változásai 3.2. Az uniós tagállamok általános közigazgatási eljárásjogi és perjogi szabályozása 3.3. Az aarhusi követelmények jogvédelmi funkciót átalakító szerepe 3.4. A versenyjogi jogvédelem és a fogyasztóvédelem alakulása 3.5. Európaizálódás és a közvetett végrehajtás jogvédelmi mércéi 4. Az uniós közvetlen végrehajtással szembeni jogvédelem 4.1. A személyes és a közvetlen érintettség dilemmái 4.2. Az uniós szintű jogvédelem szakpolitikai és egyéb ágazati kihívásai 4.3. Az uniós szintű jogvédelem nem szektorspecifikus kihívásai 4.4. A közvetlen végrehajtással szembeni jogvédelem dilemmái 4.5. A közvetlen végrehajtás legújabb kihívásai 5. Zárszó