GAL+ Multivitamin

GAL+ Multivitamin A GAL+ Multivitamin termékünket a legújabb kutatások fényében fejlesztettük ki, szem előtt tartva a természetességet és életszerűséget. Azaz minden vitamint, ásványianyagot, nyomelemet ideális formában, mennyiségben és arányban tartalmaz, nem eltérve attól, ahogyan ezekhez állandó tápanyagdús, változatos táplálkozással juthatnánk. Ezen hatóanyagok mindegyike természetben megtalálható forma, jelentős részük organikus termesztésből származó (bio) gyógy- és fűszernövényekből van kivonva, így azon ko-faktorokból is tartalmaz, amelyek e növényekben aligha véletlenül vannak jelen a bennük lévő vitaminok/ásványok mellett. A mennyiségek esetében végig fontosnak tartottuk, hogy a napi adag biztosan tartalmazza a hatásosnak talált dózist, de semmi esetre se lépje túl az életszerű mennyiségeket, azaz azt a mennyiséget, amit táplálkozással már nem is lehetne fedezni sehogyan sem. Összetevők: A termék összetevőiről lejjebb görgetve tájékozódhat. Amennyiben már megvásárolta a terméket, úgy a doboz elejét kihajtva tudja elolvasni a részletes, összetevőket tartalmazó táblázatot. Napi adag: 1 db Lipofil olajkapszula (barna) + 1 db Hidrofil gyomorsav-ellenálló, vegán porkapszula (narancssárga) + 5 ml (4,3 g) komplementer italpor + 13 csepp kolin-cseppek Fogyasztási javaslat: Lipofil olaj- és Hidrofil por-kapszulák: A kétféle kapszulából 1-1 db-ot vegyünk be étkezéskor, lehetőleg reggelihez vagy ebédhez, és ne vacsorához. Egyszerre és külön-külön is bevehetők. Ritkán fordul elő, de amennyiben a magas vitamin-/ásványianyag-tartalma miatt a porkapszula bármilyen emésztőrendszeri diszkomfort-érzetet okozna, úgy javasolt közvetlenül étkezés előtt bevenni. Komplementer italpor: Az italport vízben érdemes feloldani. A hasznosulás maximalizálásához legjobb több részletben fogyasztani (pl.: 5 x 1 ml-t vagy 2 x 2,5 ml-t), de egyszerre is beszedhető a teljes napi adag. Mérőkanalat a dobozban talál. Amennyiben 1 vagy 2 részletben szedjük be, akkor javasolt étkezéskor vagy utána, míg ha az ideálisabb több részletben való szedést választjuk, akkor azt bármikor tehetjük. Ha érzékeny a gyomra vagy kevés a gyomorsava, fogyassza több részletben (pl.: 5 x 1 ml-t). Kolin-cseppek: Napi 13 csepp szedését javasoljuk. Egyszerre is beszedhető, vagy eloszlatva a nap folyamán. Étkezéssel vagy anélkül. Bármilyen folyadékba vagy ételre is cseppenthető. Erős íze miatt töményen ne fogyassza! Nem hőérzékeny, így forró ételbe is keverhető. Sós íze miatt a só egy részét is helyettesíthetjük vele. Összefoglalva: Beszedhető minden (kapszulák + italpor + cseppek) egyszerre is bármelyik főétkezéskor, de ha az emésztőrendszerünk érzékeny és/vagy a maximumot szeretnénk kihozni a termékből, akkor az italport érdemes több részre elosztva szedni. Sokan nem szeretnek mások előtt, a munkahelyükön kiegészítőiket szedni. Nekik is praktikus és bárkinek, ha pl. reggelihez vagy utána fogyasztják el a kolin-cseppeket és az italpor felét, a másik felét pedig vacsora után vagy este, míg a kapszulákat szintén reggelihez vagy akár ebédhez (2 db kapszulát diszkréten be lehet venni a munkahelyen is, anélkül, hogy bogarasnak néznének :)) Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyermekek elől elzárva tárolandó. A GAL és GAL+ Multivitamin, illetve GAL és GAL+ Babaváró termékeinket a legújabb kutatások fényében fejlesztettük ki, szem előtt tartva a természetességet és életszerűséget. Azaz minden vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet ideális formában, mennyiségben és arányban tartalmaz, nem eltérve attól, ahogyan ezekhez állandó tápanyag dús, változatos táplálkozással juthatnánk. Talán meglepő, de legalább annyira fontos az is, hogy mi nincs benne, mint az, hogy mi mindent tartalmaz… Hiszen éppen ez ösztökélt engem egy új multivitamin megalkotására, mert úgy láttam, hogy nincs egy sem itthon és az EU-ban, amiben ne lenne legalább egy olyan összetevő, amiért mondjuk be nem szedném, ha fizetnének sem… (és itt elsősorban nem is a segédanyagokra, hanem a hatóanyagok rossz formáira vagy éppen túlzott mennyiségeire gondolok). A korábban már sokszor és sok helyen bemutatott vitaminokon (pl. D-, E- és K-vitaminok), ásványi anyagokon (pl. magnézium) és étrend-kiegészítőkön (pl. halolaj) most nem mennék végig, aprólékosan bemutatva, hogy mi, miért van benne, miért annyi, és miért olyan formában. Viszont kiemelnék pár olyan összetevőt, amit fontosnak érzek elmagyarázni; hogy miért van benne például jód, kolin és A-vitamin, miért van metilfolát folsav helyett, illetve miért nincs benne vas. Lássuk hát részletesen. A jód (és a szelén) A jód nem csak a pajzsmirigynek fontos. Többek közt az agy, petefészkek, női mellek, herék jód felhasználása is magasabb, mint a pajzsmirigyé, amennyiben a szervezet jód készlete elégséges, azaz ideális esetben. Szomorú, hogy sok orvos mégis csak a pajzsmiriggyel kapcsolatban gondol a jódra, és mind a pajzsmirigy problémákkal rendelkező, mind a pajzsmirigyüket eltávolított betegeik számára gyakran a jód teljes elkerülését ajánlják (még a jódtartalmú ételekét is). Azért ajánlja ezt sok orvos, mert egyes vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a jódpótlás és/vagy magas jódbevitel fokozhatja pajzsmirigy problémák kockázatát, illetve autoimmun pajzsmirigy betegséggel rendelkezők esetében ritkán ugyan, de a jódpótlás a labor értékek enyhe romlását mutathatja átmenetileg. Más vizsgálatokban meg ennek ellenkezőjét találták, azaz, hogy a magas jódbevitel nem növeli, sőt kifejezetten csökkenti a pajzsmirigy betegségek kockázatát, illetve hogy a jódpótlás autoimmun pajzsmirigy betegeknél sem rontott az értékeken. A vizsgálatok tehát ellentmondóak jódpótlás terén. Abban viszont teljes a konszenzus, hogy a megfelelő szelénbevitel csökkenti a pajzsmirigy-betegségek kockázatát, javít meglévő pajzsmirigy problémán is és véd a jód esetleges problémát okozó hatásától is. A vizsgálatokból összességében az következik, hogy ha nincs szelénhiány, akkor a jód nem árt, hanem használ. Az autoimmun pajzsmirigy betegek pajzsmirigyének jód szintje minden esetben sokkal alacsonyabb, mint az egészséges emberek pajzsmirigyének jód szintje. És minél rosszabb valakinek az állapota, annál alacsonyabb a pajzsmirigyének jód tartalma. A világ legmagasabb jód fogyasztó népének, a japánoknak a napi jód fogyasztása bőven napi 1 000 mcg felett van (1 200-13 000 mcg közt jellemzően, de ennél sokkal magasabb is előfordul). Náluk sok pajzsmirigy betegség mégis ritkább, de még a Hashimoto sem gyakoribb. Viszont a szelén bevitelük is magas. A pajzsmirigy problémák egyik fő oka minden esetben a jód hiánya és így a jód hiányos táplálkozás ajánlása biztos katasztrófát fog okozni idővel (az egy másik probléma, hogy pajzsmirigy hormon tartalmú gyógyszerek szedése mellett az értékek jobbak lehetnek jód hiányában, de a probléma okát ettől még egyre tovább fokozza a jód hiánya). Pajzsmirigy probléma esetén akkor most szedjünk vagy ne? Mennyit? Az ideális, ha minél több jódot szedünk, ami még nem okoz romlást a labor értékeken. Jód szedés előtt fontos, hogy a szelén szintünk rendben legyen (és lehetőleg a magnézium és C-vitamin szintünk is). Ha nem szoktunk gyakran szelén dús élelmiszereket fogyasztani (a máj, minden sós vízi eredetű hal/herkentyű és a mustár jó szelén forrás), akkor szedjünk 2-4 hétig 200 mcg szelént például szelénes élesztő formájában. És legalább napi 2000 mg C-vitamint (de eloszlatva a nap folyamán) + 200-400 mg elemi magnéziumnak megfelelő mennyiségű jól felszívódó magnézium-vegyületet (pl. Mg-laktát/biszglicinát/aszkorbát/orotát formában). Ezután már biztonsággal szedhetünk 225 mcg jódot, amit később akár tovább növelni is érdemes lehet. A jód szedés elkezdése után a szelént már le lehet csökkenteni 100-120 mcg-ra (szelénben nem dús táplálkozásban is van 50-100 mcg jellemzően). Fontos, hogy minden pajzsmirigy beteg vagy akár pajzsmiriggyel nem rendelkező ember legalább 225 mcg jódhoz jusson naponta. Amennyiben a szelén szint optimalizálása ellenére is bármi érték romlana a jód szedéstől (erre nagyon pici az esély), akkor a glutén elhagyása valószínű megoldja. Ha az sem, akkor a hüvelyesek, Neu5gc tartalmú élelmiszerek (emlősök), burgonya-félék családjába tartozó élelmiszerek elkerülése már biztosan megoldja (azaz egy autoimmun protokoll táplálkozás, AIP). Jód kismamáknak? Különösen fontos, ugyanis a jódnak már nagyon enyhe hiánya is 8-16 ponttal csökkenti a gyermek várható intelligenciáját (IQ-szintjét). Súlyos jódhiány esetében meg egyenesen kretenizmus is kialakulhat. Ezen felül a gyermek ADHD-kockázatát is növeli többek közt, ha a kismama a várandósság és/vagy szoptatás alatt jódhiányos. Ehhez képest sok orvos még a pajzsmirigy beteg kismamákat is eltiltja a jódtól. Ebben az esetben is először a szelén szintet kell optimalizálni, utána pedig következhet a jód pótlása. A GAL és GAL+ Babaváróba és GAL és GAL+ Multivitamin termékeinkbe is ezért tettünk 225 mcg jódot, mert az (megfelelő szelén szint esetén) csak nagyon ritka esetben okozhat problémát még súlyos autoimmun pajzsmirigy betegség esetén is, viszont hosszú távon szedve már elegendő a jód optimális szintre emeléséhez. És azért 120 mcg szelén és nem 200 mcg, mert hosszú távon szedve 200 mcg-ot (pláne, ha az étkezésünkben is van szelén elég) túl magas szelén szintet eredményezhet, ami már túl van az optimumon és így szintén gondot okozhat. (Az általunk használt szelén formákból 120 mcg is bőséges, ugyanis részben metil-l-szelenociszteinből és metil-l-szelenoglutationból származik, melyek aktívabb formák, nagyobb toleranciával és jobb felszívódással). Aki szeretne jobban elmélyülni a jód témában, ajánlom Dr. David Brownstein, Dr. Jeffrey Dach, Dr. Guy E. Abraham könyveit és Dr. Jorge Flechas írásait, kutatásait, illetve a nem rég magyarul is megjelent Gyógyító Jód című könyvet. Továbbiak: https://jeffreydachmd.com/hashimotos-selenium-and-iodine-part-two/ Dr. Jorge Flechas: Autoimmune Thyroiditis and Iodine Therapy. Journal of Restorative Medicine. 2013. https://www.bmj.com/content/352/bmj.i941/rr-2 A kolin-só A megfelelő mennyiségű kolin fogyasztása azért fontos, hogy agyunk, idegrendszerünk, májunk, veséink megfelelően működjenek, sőt minden sejtünk megfelelő működéséhez fontos. Jelentős mennyiségben természetes élelmiszerek közül csak a tojássárgája, máj, velő és agy tartalmazza. Ezek közül tojást és májat sokan esznek. Egy darab tojássárgája 120-150 mg kolint tartalmaz, míg 10 dkg máj kb. 400 mg-ot tartalmaz. Az erős hőkezelés árt neki, de a főzés/párolás nem sokat. Napi minimum 500 mg kolint kellene fogyasztania mindenkinek (425-550 mg közt van a hivatalos ajánlás is). Ki eszik meg átlag napi 4 tojássárgáját legalább? Vagy csak napi hármat, de akkor heti minimum kétszer májat is? Remélem sokan. Viszont aki nem, annak fontos pótolnia. Az emberek többsége jelentős kolin-hiányban szenved. Kismamák és a kolin-só Kismamáknak még ennél is fontosabb a kolin, és sokkal nagyobb mennyiségre is van szükségük. Legalább napi 930 mg kolinhoz fontos hozzájutniuk, ami kb. 6-8 db tojássárgája naponta. Azon felül, hogy a magzat normális fejlődéséhez kulcsfontosságú, és így a születési- és magzatfejlődési-rendellenességeket is segíti megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy azon anyukák, akik a terhesség során napi 930 mg kolint kaptak, „jobb” idegrendszerű, egészségesebb gyermekek adtak életet, mint azok az anyukák, akik „csak” 480 mg kolint kaptak. Ez, hogy „jobb” idegrendszerű, azt jelenti, hogy terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz szintje csökkent (CRH, kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb „stressz rendszerrel” rendelkeztek (pl. HPA-tengely jobban működött, jobb visszacsatolások). Az ilyen jobb „stressz-rendszerrel” rendelkező csecsemők a felnőtt korban védettek maradnak számos betegséggel szemben, mint az inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás és minden stressz okozta betegség ellen, ugyanis a stresszre való fogékonyságunkat erősen a születésünkkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert koraszülöttek esetében is, hogy felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre, inzulin-rezisztenciára). Érdekes az is, hogy a természeti népeknél megfigyelt (Weston Price), hogy a terhesség és szoptatás alatt magasabb kolin tartalmú a táplálkozást biztosítanak a kismamáknak. Ha tehát minimum 930 mg kolinhoz jutunk - legalább a harmadik trimeszterben-, azzal megtehetjük az első és talán legfontosabb lépést afelé, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak majd. Ezen felül preeklampsziát is feltehetően megelőzi a terhesség alatt, ugyanis annak oka a placenta magas CRH szintje, amit a kolinszedés jelentősen csökkent. Ez a kutatás azért is érdekes, mert egy eleve nem kevés, 480 mg kolint szedő kismamák csoportjához képest volt jelentős pozitív változás a 930 mg kolint szedő kismamáknál és gyermekeiknél. A kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg kolin jött táplálékból, az egyikben +100 mg kolin jött kolin-kloridból, míg a másikban +550 mg). A GAL+ Babaváró-ban ezért 900 mg kolin van kolin-só formájában, mint a kutatásban is. Azért 900 mg, mert kevesen esznek meg napi 3 db tojást átlagosan, ami a kutatásban lévő 380 mg étkezésből származó kolinnal egyezne meg és így azok számára is elegendő (30 mg-ot pedig azért bárki megeszik, így a vizsgálatban szükségesnek talált 930 mg-os mennyiség biztosítva van tojássárgája és máj nélkül is). Aki pedig sok májat/tojást eszik, annak sem gond a több, akár napi 2000 mg vagy több is biztonsággal fogyasztható. A kolin sók (és minden egyéb kolin tartalmú alapanyag, mint pl. kolin-bitartarát stb) egyik lényeges minőségi mutatója az ún. amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelőnek. Az általunk használt alapanyag amin-tartalma jellemzően ennek tizede (1 ppm). Az említett kutatás: Jiang, X., Yan, J., West, A. A., Perry, C. A., Malysheva, O. V., Devapatla, S., … Caudill, M. A. (2012). Maternal choline intake alters the epigenetic state of fetal cortisol-regulating genes in humans. The FASEB Journal, 26(8), 3563–3574. A-vitamin Miért fontos és veszélyes is egyben az A-vitamin pótlás és hogyan optimális? A szervezetünkben lévő A-vitamin (retinol) két forrásból származhat: - Az ételeinkben (főleg zöldségek) lévő karotinoidokat (főleg az alfa- és béta-karotint) a szervezetünk átalakítja retinollá (A-vitaminná) - Állati eredetű élelmiszerekben eleve van A-vitamin (retinol) Az A-vitamin hiánya és többlete is káros. Többlete relatív D3-vitamin hiányt is okoz receptor szinten, ezért is káros (és emiatt a D3 csökkenti a toxicitását). Karotinoidokból a szervezet viszont csak annyit alakít át retinollá, amennyit kell, így az nem túladagolható (bár egy vizsgálatban mind az A-vitamin, mind a béta-karotin pótlást károsnak találták: dohányosoknál fokozta a tüdőrák kockázatot ezek szedése. Azonban a vizsgálatban szintetikus béta-karotint használtak és a karotinoidok élelmiszerekben sosem csak béta-karotin formában vannak, mindig van min. alfa-karotin is mellette, így életszerűtlen és ugyanaz a probléma áll fent, mint egy másik vizsgálatban, ahol az E-vitamin pótlást találták károsnak… kiderült, hogy csak alfa-tokoferolként volt ott is az E-vitamin, holott a gamma-tokoferol pl. hatásabb sok tekintetben és több hatása is van és a természetes élelmiszerekben a tokoferolok mindig együtt találhatóak meg, így az E-vitamint egyoldalúan csak-alfa-tokoferolként szedni még akkor is káros, ha az természetes forrásból van, ugyanis a szöveti tokoferol arányt eltolja. Szedünk valamit, ami jó, de ezzel arányaiban lecsökkentünk valamit, ami még jobb… a nettó hatás tehát negatív.) Visszatérve az A-vitaminra. Vegyes karotinoidok formájában szedve tehát semmi kockázata nincs, nem lehet túlzásba vinni, mert a szervezet csak annyi retinolt állít elő, amennyit kell. Retinol formájában pedig könnyen túladagolható. Kézenfekvő, hogy hát akkor vegyes karotinoidok formájában szedjük…. Azonban cink hiányában nem tudjuk megfelelően átalakítani. No de akkor szedjünk cinket is, nem gond. Igen ám, de vannak, akik genetikai okokból nem képesek még megfelelő cink bevitel esetén sem elegendő retinolt előállítani karotinoidokból. Nekik fontos az A-vitamin retinol formában is! Lényeges A-vitamin (retinol) tartalma szinte csak a májnak van. 10 dkg máj kb. 20 ezer NE A-vitamint tartalmaz (10-80 ezer NE közt). Napi kb. 2-8 ezer NE retinolra van szüksége a szervezetünknek. Ennél kevesebb vagy több is káros. Azaz, aki heti min. 1x eszik májat, az már nem lesz A-vitamin hiányos, de aki pl. heti 2-3-szor eszik májat és mellé még szed napi 5000 NE felett retinolt (pl. multivitaminnal), az már sok lehet… aki nem eszik májat, annak meg optimális lenne. A fentiek miatt a Multik és Babavárók 5000 NE ún. A-vitamin ekvivalenst tartalmaznak, melynek fele, 2500 NE vegyes karotinoidokból származik, RSPO minősítésű (azaz „orangután-barát”) vörös pálmagyümölcsből nyert karotinoidokból (alfa-, béta és gamma-karotinoidokból főleg, de egyéb karotinoidokat is tartalmaz, likopint is, bár ez nincs feltüntetve, mert abból nem csinál a szervezet A-vitamint). A másik fele (2500 NE) pedig retinolból. Így akik nem esznek májat és genetikai okokból átalakítani sem tudják a zöldségekben lévő karotinoidokat retinollá, ők is jutnak már éppen elegendő mennyiségű retinolhoz, míg aki sok májat eszik, nekik sem lesz túlzás a napi +2500 NE retinol. A termék cink tartalma pedig bőségesen elegendő ahhoz, hogy a karotinoidokból való retinol konverziót maximalizálja, ott ahol ez a szűk keresztmetszet. Metilfolát - folsav A B9-vitamin folsavként ismert. Azt kell tudni, hogy a természetben folsav nem található, sem élelmiszerekben, sem a szervezetünkben. A folsav egy teljesen természetidegen anyag. A természetben ún. folátok találhatóak meg (növényi eredetű élelmiszerekben, de állatiban is), illetve mivel az állatokban (és emberekben is) az elfogyasztott élelmi folátok metil-foláttá alakulnak, így állati élelmiszerben metil-folát is megtalálható a folátok mellett. A metil-folát az aktív forma, így csak az számít, hogy mennyi metil-folát van a szervezetünkben. A folsavat azért használják különböző étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben, élelmiszerek dúsításához, müzlikben stb., mert a folát instabil, tehát csak friss élelmiszerben tud benne lenni. A folátot éppenséggel ki lehetne nyerni, bekapszulázni, de mire a felhasználóhoz jutna, már elbomlana, így hatástalan lenne. A folsav viszont egy stabil forma és enzimek segítségével foláttá, majd metil-foláttá alakul ideális esetben. A baj ott van, hogy az emberek kb. 90%-ának problémája van a folsav hasznosításával és az emberek mintegy 60%-ának van jelentős problémája vele, ezek az ún. MTHFR-génmódosulattal rendelkező emberek. A folsavat az emberek körülbelül 10%-a tudja 100%-osan átalakítani foláttá,majd a folátot metilfoláttá, az emberek 60%-a pedig alig-alig tudja átalakítani, vagy szinte semennyire. Ők hogyha sok foláthoz jutnak (pl. esznek sok zöldséget), még akkor is lehet hiányuk, hiszen az aktív formájából a metilfolátból kevés alakul csak. Viszont a folát nem tud ártani, csak maximum nem használ, ha nem alakul belőle elég át az aktív metil-foláttá. Ellenben, ha folsavat tartalmazó gyógyszert/étrend-kiegészítőt szedünk vagy folsavval dúsított élelmiszert fogyasztunk, akkor az káros is lehet, ugyanis akkor már a folsav egy jelentős része sem alakul át foláttá, és a nem átalakult folsav elkezd halmozódni a szöveteinkben, vérünkben. Azaz egy természetidegen anyag, aminek semmi keresnivalója a szervezetünkben, elkezd felgyűlni… Ez önmagában is egy intő jel, de a nem átalakult folsav (UMFA = UnModified Folic Acid) szintje és több betegség közt találtak már korrelációt, ilyen pl. a vastagbélrák. Nemrég kezdődtek még csak a vizsgálódások e témában, ki tudja mi fog kiderülni még… Minden olyan terméket, ami a B9-vitamint folsav formájában tartalmaz fontos ezért elkerülnie az emberek többségének. A B9 leghatásosabb, aktív és természetes formája a metil-folát (mind a kálcium sója, mint a glükozamin-sója megfelelő), de a folinsav (pl kalcium-folinát) is megfelelő a legtöbbeknek, kivéve a homozigóta MTHFR mutációval rendelkezők számára (lakosság kb 10%-a). Mivel az aktív metil-folát formából bárkinek elég 200 mcg is (még terhesség esetén is), de a több sem okoz semmi gondot, ezért 200-600 mcg közt tartalmaznak termékeink (és semennyi folsavat). Vas A vasnak erősen oxidatív, roncsoló hatása van a szervezetünkben minden sejtünkre nézve és ezért fontos minél alacsonyabban tartani a szabad vas szintünket. Ugyanakkor szervezetünk számos funkciójában van nélkülözhetetlen szerepe, így hiánya is probléma. A vas a kórokozók többsége számára is fontos tápanyag, így a vaspótlás is és eleve a nem alacsony vas szint is fokozza a kórokozók szaporodását, és így bármilyen krónikus vagy akut fertőzést súlyosbít. Éppen ezért sejtjeink ideális esetben a vasat ferritinhez kötve tárolják, főleg fertőzés esetén, mert a kórokozók többsége számára ferritinhez kötve a vas nem hozzáférhető. Ez a szervezetük fő stratégiája a kórokozók vastól való megfosztására és így a fertőzések elleni védelemének is. A vas szállításában is lényeges szerepe van a ferritinnek, ahogyan a szabad vas szintünk szabályozásában is: Ha több vasra van szüksége szervezetünk egy részének (pl. immunsejteknek peroxid képzéshez, amit káros sejtek/kórokozók ellen használ fel), akkor a ferritin oda szállítja a vasat, míg ha megnő a vas szintje a vérünkben, akkor a ferritin elraktározza a felesleget és ezzel lecsökken a vas az ideálisan alacsony szintre. A vaspótlás és vasban dús ételek gyakori fogyasztása ezen felül azért is probléma, mert a bélflórára és eleve a bélrendszerre káros hatással van. Tehát az első lépcső, ahol kárt tud okozni, az az emésztő rendszerünk. Onnan a véráramba jutva pedig eljut minden sejtünkhöz is és az oxidációja során káros anyagok képződésével károsítja a vér összetevőit, illetve a sejtjeinket. A kórokozókat pedig felszaporítja (főleg a sejten belülieket, de kívülieket is szaporíthatja). Ellenben, ha a ferritin szintünk elegendő és a vas bevitelünk sem túl magas, akkor mindezen káros hatásai megszűnnek vagy legalábbis lecsökkennek. A bélrendszerre való káros hatást azonban nem szünteti meg a ferritin, ezért is fontos, hogy ettől még alacsony szinten tartsuk a vas bevitelünket (megfelelő ferritin jelenlétében kevés vas is elegendő, mert fokozza a felszívódását és a megfelelő helyre való szállítását). Terhesség esetén különösen fontos, hogy alacsony maradjon a vas szintünk, miközben optimális szinten legyenek a vas tartalékaink is. A vas szint rendezése tehát jobb, ha nem vas pótláson keresztül történik, mert ez utóbbi a magzatra is káros. Egy 2014-es olasz vizsgálatban közel 300 vashiányos, illetve vérszegény (vas hiányos anémia) kismamát osztottak két csoportra. Az egyik csoportban lévő 156 kismama napi 2 x 100mg laktoferrint kapott, míg a másik 139 kismama napi 560 mg vas-szulfát kiegészítést. A laktoferrint (vas nélkül!) szedő csoportban a vas összes vizsgálati mutatója (haemoglobin, vas, ferritin, stb) jelentősen javult, azaz a vashiányos állapot és vérszegénység teljesen megszűnt, míg a vasat szedő csoportban semmi sem javult, viszont tovább romlott. A csak laktoferrint szedő vashiányos kismamák körében nem fordult elő semmilyen mellékhatás és szervezet szintű gyulladást mutató értékeik is javultak, míg a vasat szedő vashiányos kismamák csoportjában a gyulladás szint tovább romlott, ráadásul több mint 16%-uknak okozott észrevehető mellékhatásokat is a vas pótlás. A legmeglepőbb a vizsgálat során azonban az volt, hogy a vasat nem, csak laktoferrin szedő kismamáknál egyetlen vetélés sem történt és az összes kisbaba egészségesen megszületett, addig a vasat szedő kismamáknál 5 vetélés történt, azaz az esetek 4%-ában! Vasat tehát lehetőleg sose pótoljunk. Persze, ha vashiányosak vagyunk, akkor fontos a szervezetünk vas szintjének optimalizálása, de ehhez ritkán szükséges csak vas pótlás. Terhesség, bélproblémák és krónikus vagy akut fertőzés esetén különösen érdemes vas pótlás nélkül optimalizálni a vas szintünket. Mit tegyünk tehát, ha vashiányosak vagyunk? Méressük meg mindenképpen a ferritin szintünket is. Ideálisan 50-75 ng/ml érték közt jó tartani terhesség esetén (más vélemények szerint 20-75 ng/ml közt). A ferritin szintje megnő akut/krónikus gyulladás esetén, fertőzés esetén és elhízottság/metabolikus szindróma esetén is sok esetben, azonban az alacsony ferritin szint minden esetben alacsony vas státuszt jelent, és/vagy azt, hogy a vas a szervezetünkben kis részben van csak az ideális „tároló helyén”, a ferritinben, azaz fokozottan ártalmas ilyen esetben a magas vagy normális vas szint. Ideálisan a vas szintünk alacsony-közepes, míg ferritin, transzferrin, haemoglobin szintünk normális. Bár a ferritin szint alacsonyan tartásának is lehetnek élethosszra gyakorolt előnyei (20 ng/ml környékén), mégis érdemes 50 ng/ml körüli értékre (50-75 közt) törekedni, különösen terhesség esetén. Ha ebben az érték tartományban vagyunk, akkor nem számít a vas szintünk, nem baj, ha alacsony, sőt még jó is. A laktoferrin többnyire gyorsan megnöveli a vas szintünket, ahogyan az említett vizsgálatban is látszik és csökkenti a vas káros hatásait (megfosztja a kórokozókat a vastól, segíti a vasat az egészséges sejtekhez szállítani, fokozza a vas felvételét a sejteknek, miközben vas fölösleget biztonságos ferritin formában tárolni segíti). A ferritin szintet a C-vitamin is segíti emelni. Ellenben a vas- és ferritin szintet is csökkenti a kávé, csoki, tea, magvak, hüvelyesek, teljes kiőrlésű termékek és egyéb fitinsavakat, katechineket tartalmazó élelmiszerek. Vashiánnyal tehát csak akkor foglalkozzunk, ha a ferritinünk alacsony (50 ng/ml alatt van). Ez esetben pedig először laktoferrin és C-vitamin szedésével, valamint a vas/ferritin szintet csökkentők kerülésével próbáljuk meg rendezni ferritin szintünket. Napi min. 2 x 100 mg laktoferrin (többet is lehet nyugodtan, akár 2x300 mg-ot is) + napi min. 2000 mg C-vitamin (lehet akár 10 ezer mg-ot is, de a megfelelő felszívódás miatt fontos, hogy egyszerre max. 1000 mg-ot szedjünk be), illetve a tea/kávé/csoki/hüvelyesek/magvak/teljes kiőrlésű „barna dolgok” fogyasztásának csökkentése. Ha ez esetleg nem rendezte volna a ferritin szintünket (és így a vas státuszunkat), akkor a legjobb, ha elkezdünk több májat (pl. heti 3x) fogyasztani és/vagy több vöröshúst vagy más (lehetőleg állati eredetű) vas tartalmú élelmiszert is az előbb ajánlott intervención felül (a C-vitamint érdemes a vas tartalmú ételekkel együtt beszedni, főleg ha növényi eredetű a vas forrás). Ennek már így biztosan működnie kell, de ha valaki nem hajlandó pl. májat enni gyakran és sehogy nem akar a ferritinje 50 ng/ml-es értékre emelkedni, azaz ha minden kötél szakad, akkor érdemes csak vas pótlásra gondolni gyógyszerrel vagy kiegészítővel (és főleg csak ha 30 ng/ml-t sem éri el a ferritin). Felhívás: Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. E termékek a hivatalos állásfoglalásnak megfelelően nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, s nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére. A GAL Vital SynergyTech Kft. valamennyi kommunikációs felületén tiszteletben tartja a fentiek jogforrásául szolgáló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletben írtakat, továbbá a gazdasági versenyhivatali előírásokat. Kijelentjük, hogy a termékeink hatóanyagairól szóló írásaink kizárólag a legfrissebb, független és mértékadó kutatások alapján, összefüggéseik mélyreható tanulmányozása nyomán születnek, s azok eredményeinek bemutatására szolgálnak a fogékony és érdeklődő Olvasók tájékoztatásának törekvésével. E szövegek eladásösztönző célt nem hordoznak, a termékeink megvásárlására nem buzdítanak. Ha Vásárlóink visszatérő rendeléseikkel megtisztelnek bennünket, az csakis azért történjék, mert a GAL termékek jótékony hatásait maguk tapasztalták. Ebben hiszünk, ezért dolgozunk.