Búzakorpa - meztelencsiga csapda 2kg (HUNBIO002)

A kertészek ádáz ellensége, a spanyol csiga lassan 50 éve tűnt fel először a Dunántúlon, és azóta is megkeseríti a gazdák mindennapjait. Irtásukra, illetve a károkozás csökkentésére számos praktikát eszeltek ki a kertészek. Egy viszonylag újdonság a csigák elleni védekezésben a búzakorpa csapda: Ez a módszer egészen újkeletű, az elmúlt években jelentek meg az ezzel kapcsolatos videók, tapasztalatok a közösségi médián. A búzakorpa, zabkorpa és búzadara ellenállhatatlan csemege a kedvenc kártevőinknek – ugyanakkor ezek nedvszívó hatása miatt a csigát felpuffasztják, egyes tapasztalatok szerint ki is pukkadnak tőle, vagy egyszerűen csak mozgásképtelenné teszi őket. Ha utóbbiak nem is igazak, arra mindenesetre alkalmasak, hogy előcsalogassuk a csigákat a rejtekhelyükről és így összeszedjük őket. A csigaölő hatékonyság egyelőre még vitatott, de biztatók a beszámolók. A kertészek ádáz ellensége, a spanyol csiga lassan 50 éve tűnt fel először a Dunántúlon, és azóta is megkeseríti a gazdák mindennapjait. Irtásukra, illetve a károkozás csökkentésére számos praktikát eszeltek ki a kertészek. Egy viszonylag újdonság a csigák elleni védekezésben a búzakorpa csapda: Ez a módszer egészen újkeletű, az elmúlt években jelentek meg az ezzel kapcsolatos videók, tapasztalatok a közösségi médián. A búzakorpa, zabkorpa és búzadara ellenállhatatlan csemege a kedvenc kártevőinknek – ugyanakkor ezek nedvszívó hatása miatt a csigát felpuffasztják, egyes tapasztalatok szerint ki is pukkadnak tőle, vagy egyszerűen csak mozgásképtelenné teszi őket. Ha utóbbiak nem is igazak, arra mindenesetre alkalmasak, hogy előcsalogassuk a csigákat a rejtekhelyükről és így összeszedjük őket. A csigaölő hatékonyság egyelőre még vitatott, de biztatók a beszámolók. Arion vulgaris – avagy a spanyol csupaszcsiga, korábbi nevén Arion lusitanicus, zalai nyelvjárásban kágyiló, az egyik legellenszenvesebb kerti kártevő, amely valaha feltűnt rusnya fejével a veteményesek között. Hazánkban jelenléte történelmi viszonylatban még újdonságnak mondható, mivel mindössze pár évtizede jelent meg Magyarországon. Neve, a spanyol náthával ellentétben, valóban utal a származására is, mivel eredeti élőhelye az Ibériai-félsziget, és az attól északabbra található, francia tengerparti területek voltak – innen kezdte meg invázióját Európa belsejébe az elmúlt száz évben. A 90-es évekre elérte Skandináviát és Ausztriát is. Magyarországon elsőként Barcson és Sopronban észlelték őket a 80-as évek közepén, az évszázad végére pedig már annyira elterjedtek, hogy a veteményesekben, kertekben jelentős károkat is okoztak. Jelenleg a spanyol csigák inváziójának hatósugara itt, nálunk, a Dunántúlon állt meg, az Alföldi felbukkanása még ritka – bár valószínűsíthető, hogy terjeszkedése folytatódik. Ezen kívül még jelentős károkat tud okozni a nagy csupaszcsiga (Arion rufus), a főként ősszel károsító kerti csupaszcsiga (Arion hortensis), és a nagy étvágyú, szántóföldi csupaszcsiga (Deroceras reticulatum). Ide sorolható még a salátát rágcsáló kerti sávoscsiga (Cepaea sp.) is. Ugyanakkor egyes fajoknak – bár időnként belekóstolhatnak a kerti zöldségekbe–, elsősorban nem az általunk termesztett növényekre fáj a foguk: beérik a korhadékok és egyéb növények csócsálásával is. Ilyen például a leopárd mintás nagy meztelen csiga (Limax maximus) és a legismertebb csigafaj, az éti csiga (Helix pomatia). Utóbbi azért is megszívlelendő a kertünkben, mert előszeretettel fogyasztja el más csigafajok petéit. Miért különösen utálatos a spanyol meztelen csiga? Ennek nagyon egyszerű a magyarázata – sajnos, hasonló az ízlésük, mint az embereknek. Vagyis előszeretettel fogyasztják el azokat a zöldségeket, hajtásokat és fűszernövényeket, amelyek a mi kedvenceink is. A kertbe kiültetett bazsalikombokrokat napok alatt elcsócsálják, a palánták zsenge hajtásait, a salátalevelet, retkek gumóit is szívesen fogyasztják. Nincsenek biztonságban a bab csíranövényei, az uborka lombja és virágai, a káposztafélék palántái, a sárgarépa, a petrezselyem, a cukkíni és tök lombja és virágai, a paprika, földieper lombja. Még a virágainkat is megcsócsálják ezek a gaz kártevők: a bársonyvirág, a dália és az árvácskák is az étlapjukon szerepelnek. Gyorsan szaporodnak olyan helyeken, ahol nem fenyegeti őket a kiszáradás veszélye, nedves a környezet és nincs túl hideg. Egy kedvező szezonban egy egyed akár 400 petét is rakhat. Az utóbbi hetek csapadékos, meleg időjárása rendkívül kedvező volt az életmódjuknak. Főleg esős, borús időben lehet velük találkozni, illetve sötétedéskor és a hajnali órákban.