Rókacsapda 1400x300x325mm

1400 mm hosszú, 2 ajtós rókacsapda szabadulásbiztos ajtózárási mechanikával. Mérténél fogva kifejlett és fiatal róka befogására egyaránt használható. Az 1400mm hosszú rókacsapda főbb jellemzői: rendkívül erős, ponthegesztett acélrácsból készült elektrosztatikus porfestéssel készült bevonattal rendelkezik, mely bevonat sokkal tartósabb és ellenállóbb, mint az oldószeres festés biztos ajtózárási mechanika az önszabadulás megakadályozására egyszerűen használható ládacsapda elsősorban rókakölyök befogására javasolt kedvező ár A rókacsapda működése A csapda közepén egy csalitálca található, rajta két ún. csalihoroggal. A csalitálca taposólemezként is funkcionál. A csalétket a csalitálcára, a csalihorogra tűzve vagy a tálca fölé-mellé kell elhelyezni. A csali megszerzése közben a róka a csalitálcát megmozdítva működésbe hozza a csapda fogó mechanizmusát, így a csapda ajtói egy-egy tengelyen lebillenve bezáródnak és a róka fogságba esik. A befogás közben a róka sérülést nem szenved. Íme egy videó, melyen a rókacsapdával történt fogás pillanata látható: Miért ajánljuk ez a rókacsapdát? → Ez a csapda 3 mm-es huzalvastagságú ponthegesztett acélrácsból készült, amely jóval erősebb a legtöbb forgalomban lévő rókacsapda anyagánál. → Ez a csapda körben, azaz oldalt-felül és alul is (!) rácsból készült – ez nagyon fontos! Egyes csapdák alját tömör lemezből készítik, ami előnytelen megoldás, mert a használat közben a csapdába természetes úton bekerülő por és nedvesség (eső, pára harmat) valamint a csalimaradék, esetleg a befogott állatról származó szőr stb. gusztustalan, nyákos, szagos elegyet képez, melyet a fertőzésveszély miatt folyamatosan takarítani kell. A komoly gyártók tisztában vannak ezzel, így a minőségi gyártmányok alsó, talajra kerülő felületét is rács anyagból készítik el, ahogy ezt a csapdát is. A rácsból készült alj előnye, hogy a csapda tulajdonképpen öntisztul azáltal, hogy az előzőekben említett, elkerülhetetlenül képződő szennyeződés a talaj felé távozik. → Kevesen gondolnak rá, pedig nagyon fontos, hogy csapda ajtajának oly módon kell záródni, hogy képes legyen megakadályozni az állat önszabadítását, önszabadulását. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor a befogott állat a csapda hibájából kiszökik. A régebbi csapdák esetében az ajtók rögzítését, zárva tartását egy U alakhoz hasonló támasztó füllel oldották meg, ami egy régi, idejétmúlt, diszkont megoldás. Ennek a mechanikának az a hátránya, hogy a róka az ajtót belülről mozgatva előbb-utóbb képes lehet az ajtót felnyomni és elszökni. Mindezt elkerülendő, ennek a csapdának a zárása úgy történik, hogy az ajtók lecsapódásával egy időben egy rúd zuhan keresztben az ajtók elé, mely rúd a fotón látható hullám alakú kiképzés miatt nem tud felfelé mozdulni, így az ajtó a róka számára kinyithatatlan. A róka csapdázásához használatos csalik, csalétkek Mint ismeretes, a róka az élő állatokon kívül az elhulottakat is elfogyasztja. Ennek tekintetében tulajdonképpen bármilyen húsfélével meg lehet próbálni a csalizást. Ha van rá mód, a füstölt hal illetve az olajos hal, mint illatos csalétek a tapasztalatok szerint különösen vonzó a rókák számára. Érdemes kipróbálni az alábbi csalizási trükköt, melyet sokan használnak eredményesen: egy kisebb, maréknyi méretű tömlőt kell készíteni tetszőleges laza szövésű anyagból, például az ismert uborkás illetve burgonyás zsákból, majd a csalétket (pl. száraz kutyatápot) a tömlőbe téve kell felkötni-belógatni a csalitálca fölé. Amint a róka ráharap, a hegyes szemfogai beleakadnak a tömlőbe, így elengedni sem tudja, azaz mindenképpen működésbe hozza a csapdát. Tippek a rókacsapda álcázásához A csapda álcázása nem feltétlenül szükséges, de jelentősen növeli a fogási esélyeket. Az álcázás lényege az, hogy a felkínált csalétket minél természetesebb (természetesebbnek ható) környezetben kínáljuk fel az óvatos róka számára. Ha van rá mód, célszerű 1-2 lapát homokot vagy apróbb kavicsot a talajra dobni, majd enyhén lefelé nyomva és jobbra-balra mozgatva, 1-2 cm mélyen belesüllyeszteni a csapdát. Ezzel azt érjük el, hogy a róka természetes talajon mozogva közelítheti meg a csalétket. Egyszerű próbával érdemes meggyőződni arról, hogy az elkészített aljzat a csalitálca szabad mozgását nem akadályozza. Érdemes lehet továbbá a csapdát kívülről is álcázni: szénával, avarral, gallyakkal vagy más, az adott időszakban fellelhető természetes anyaggal elfedni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített álca a fogó mechanika szabad működését ne gátolja.